Az őrült 1958-as hipotézis igaznak bizonyult

Hatvanhét évvel ezelőtt Ronald Breslow vegyész egy olyan ötlettel állt elő, amelyet kollégái őrültségnek neveztek: azt feltételezte, hogy a B1-vitamin egy instabil molekulát, az úgynevezett karbént képezhet közvetlenül a szervezet vizes környezetében. Ez az elmélet közel hét évtizeden át hipotézis maradt közvetlen bizonyítékok nélkül. Egészen a mai napig.
A Riverside-i Kaliforniai Egyetem tudósainak a történelem során először sikerült stabilizálniuk a karbént vízben, egy olyan környezetben, amelyben ennek a molekulának a kémia minden szabálya szerint azonnal le kellene bomlania. Ez a felfedezés nemcsak megerősítette Breslow régóta fennálló megérzését, hanem forradalmasíthatja a gyógyszerek és a zöldkémia előállítását is.
Mi a karbén – és miért fontos?
A karbén egy „hiányzó” szénatom: a szokásos nyolc vegyértékelektron helyett csak hat van benne. Ez hihetetlenül reaktívvá és instabillá teszi. Egészen a közelmúltig azt hitték, hogy a karbének milliszekundumokig élnek – és csak ellenőrzött körülmények között.
Breslow azt feltételezte, hogy a B1-vitamin (tiamin) molekula átmenetileg karbénné alakulhat át, amikor biokémiai reakciókban vesz részt. De a víz azonnal elpusztítja az ilyen molekulákat. Ezért az ötletet megvalósíthatatlannak tartották.
Hogyan sikerült ezt a tudósoknak elérniük?
Vincent Lavallo kémiaprofesszor vezette csapata „páncélt” alkotott a karbén számára – egy védőmolekulát, amely elszigeteli azt a víztől és az oxigéntől. A védőburokba zárt karbén nemcsak hogy nem bomlott le, hanem több hónapig stabil állapotban is maradt!
Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy kifinomult analitikai technikákat – például mágneses magrezonanciát és röntgenkrisztallográfiát – alkalmazzanak a vízben oldódó karbén létezésének első bizonyítására.
Miért van minderre szükség?
A karbének kulcsszerepet játszanak a gyógyszerek, üzemanyagok és polimerek előállításában. Általában olyan körülmények között állítják elő őket, amelyek mérgező szerves oldószereket igényelnek. Az új megközelítés lehetővé teszi az ilyen reakciók végrehajtását… közönséges vízben.
„Ha az ilyen reaktív molekulák túlélik a vízben, közelebb kerülünk ahhoz, hogy a sejtek biokémiáját laboratóriumban újraalkossuk” – magyarázta Lavallo.
Vagy egyszerűen fogalmazva
Ez a felfedezés megerősíti, hogy még a legvadabb tudományos elképzelések is igaznak bizonyulhatnak. És most, ennek az áttörésnek köszönhetően, a kémia tisztábbá, biztonságosabbá és a testünkben zajló természetes folyamatokhoz közelebb állóvá válhat – írta meg a Pravda.
