Sulyok Tamás köztársasági elnök az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez fordul

A köztársasági elnök – esküjéhez híven – a hatályos Alaptörvénynek megfelelően látja el feladatát, ahogyan egyébként a Kormány és az Országgyűlés képviselői is, olvasható a Sándor-Palota közleményében.

Kiemelték, az április 12-i országgyűlési választások nyomán a kormánypárt és a miniszterelnök részéről tett nyilatkozatok alapján világossá vált, hogy egy új politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére.

Az államfő eltávolítását politikai indokokhoz kötő, ezáltal az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti – húzták alá.

Megjegyezték, a kormányfő ezenfelül nyilvánosan és egyértelműen azon aggodalmának adott hangot, mely szerint az államfő – alaptörvényi kötelezettségének megfelelően – a törvényhozás felett alkotmányos kontrollt gyakorolhat az uniós támogatások lehívásához szükséges jogalkotási folyamatban, ami adott esetben az eljárásoknak a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést megnehezítő elhúzódásával járhat.

A Sándor-Paliota szerint hangsúlyozandó, hogy a köztársasági elnök hazafiként is elkötelezett amellett, hogy Magyarország mielőbb hozzájusson az őt megillető uniós forrásokhoz, s eddigi tevékenysége során egy alkalommal sem akadályozta a hatalmi ágak megfelelő és hatékony működését.

Az uniós alapértékek egyben alkotmányos értékek is. A köztársasági elnök ezért is tartja aggasztónak, ha bárki az alkotmányos követelményekre nem mérceként, hanem a törvényhozás kiiktatandó akadályaként tekint – írták.

Az államfő a közleményben egyúttal ismételten és nyomatékosan megerősíti, hogy az eddigieknek megfelelően továbbra is kész együttműködni a Kormánnyal, az Országgyűléssel és valamennyi alkotmányos szervvel. Amennyiben a törvényhozás és jogalkotás az alapvető alkotmányos és egyben uniós elvek érvényesülését, védelmét szolgálja, és nem ezek sérelmével valósul meg, nincs ok attól tartani, hogy az államfő a demokratikus felhatalmazással rendelkező törvényhozást bármilyen módon akadályozza vagy hátráltatja.

Fentiekre tekintettel, dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületétől, a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságtól, közismertebb nevén a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a Testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.

A miniszterelnök szerint a köztársasági elnök a négyszemközti találkozójukon megkérdezte, melyik miniszternél jelentkezzen a lemondásával. „Érdekes, amikor négyszemközt beszéltünk, akkor még egészen jól értette. Még azt is megkérdezte, hogy melyik miniszternél jelentkezzen a lemondásával. Eddig is mennyi mindent tett az uniós források hazahozataláért…és a magára hagyott és tönkretett gyerekek védelméért. Ja, ezeket nem ide” - fogalmazott Magyar Péter az államfő Facebookon is közzétett bejegyzéséhez fűzött kommentjében.

Magyar Péter fő problémája Sulyok Tamással az, hogy szerinte a köztársasági elnök nem volt kellően független az előző Orbán-kormánytól, ezért elvesztette a társadalmi bizalom egy részét. Többször kijelentette, hogy Sulyok egy „bukott rendszer” embere, és úgy véli, egy politikai rendszerváltás után az államfőnek is távoznia kellene.

Magyar Péter többször is nyilvánosan felszólította Sulyokot a lemondásra, mondván, hogy ezzel segíthetné a jogállamiság és az ország nemzetközi hitelességének helyreállítását. Azt állította, hogy személyes megbeszélésükön Sulyok nem zárta ki ezt, hanem azt mondta, hogy „megfontolja” a távozást.

A konfliktus másik része az, hogy Sulyok Tamás nem mondott le, és a Sándor-palota szerint a köztársasági elnök helyzetét az Alaptörvény egyértelműen szabályozza.

Magyar Péter szerint több fontos állami intézmény – köztük az államfői hivatal – elvesztette a közbizalmat az elmúlt években, míg Sulyok Tamás azt hangsúlyozza, hogy a közjogi intézmények működését a jogállami szabályoknak kell meghatározniuk, nem politikai nyomásnak.

Magyar Péter szerint a jelenlegi rendszer is felülvizsgálatra szorul. Többször felvetette, hogy érdemes lenne áttérni a közvetlen elnökválasztásra, vagyis arra, hogy a magyar választók közvetlenül szavazzanak az államfőre.

A TISZA álláspontja szerint ezzel erősebb demokratikus felhatalmazást kapna az elnök, és nagyobb ellensúlyt jelenthetne a mindenkori miniszterelnökkel szemben. Magyar Péter arról is beszélt, hogy társadalmi és szakmai vitát indítanának arról, milyen jogkörökkel és milyen választási rendszerben működjön a jövő államfője.

Ha Sulyok Tamás nem mondana le önként, Magyar Péter korábban azt mondta, hogy egy kétharmados parlamenti felhatalmazással alkotmánymódosítással is új helyzetet teremthetnének. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elsődlegesen politikai és jogállami megoldást szeretne, nem rendkívüli lépéseket.