Korkedvezményes nyugdíj a férfiaknak?

A politikus szerint a nyugdíjjal együtt járó életmódváltás nemzetközi kutatások szerint 4-6 évvel hosszabbíthatná meg a férfiak életét. Hozzátette azt is, hogy a kemény fizikai munkát végzők esélye arra, hogy megérjék a nyugdíjkorhatárt, mindössze 50 százalék.

A kormány nevében Magyar Péter miniszterelnök válaszolt. Mint mondta, Dúró Dóra minden szavával egyetért. Megjegyezte azt is, hogy szerinte alaptörvényellenes, hogy van nők 40, de nincs férfiak 40. Emlékeztetett rá, hogy a Tisza párt programjában is szerepelt ez az intézkedés, viszont ennek hatalmas forrásigénye van, először meg kell teremteni a program fedezetét.

Rétvári Bence (KDNP) azzal kezdte, hogy köszönetet mondott annak a közel két és félmillió embernek, akik a Fidesz-KDNP-re szavazott. Azzal folytatta, hogy máris elértek ellenzékből egy sikert, mert a keresztény kultúra és a nemzeti önazonosság védelme benne marad az Alaptörvényben. Ezek után arról beszélt, hogy a Tisza Párt jó helyzetben van, mert kétharmados többséggel rendelkezik, és nem uniós ellenszélben kormányozhat, tehát szerinte semmi akadálya nincs annak, hogy teljesítsék „azt a több mint ezer vállalást”, amit a kampányban tettek.

Válaszában Magyar Péter többek között arról beszélt, hogy miközben a Fidesz-KDNP a migráció elleni harcról beszélt, kiengedték a börtönből az elítélt embercsempészeket. Kitért arra is, hogy az Orbán-kormány nem hozta haza az uniós pénzeket, miközben „milliárdokat költött propagandára”.

Bóka János (Fidesz) napirend előtti felszólalásában a Magyar Péter külföldi látogatásain készült videókról beszélt, amelyek szerinte arra jók voltak, hogy mindenki számára kiderüljön, a magyar kormányzati épületek nem kirívóak, ugyanakkor „nem tudták elfedni a kormányzás hiányát”. Bírálta, hogy többször lemondásra szólították fel a köztársasági elnököt, és azt az alaptörvénymódosítást is, amely meggátolná, hogy Orbán Viktor még egyszer miniszterelnök lehessen. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a személyre szabott jogalkotás ellentétes a jogállamisággal.

Magyar Péter a válaszában arról beszélt, hogy az előző kormány semmit nem tett ez uniós pénzek hazahozataláért. Emellett azzal vádolta a Fidesz-KDNP-t, hogy magukra hagyták a méhészeket, amikor a Magyarországról kitiltott mezőgazdasági termékek listájára nem vették fel a mézet. Hozzátette: ezt most a Tisza-kormány megtette.

Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője azt mondta: „meglepő volt hallani Rétvári Bencét értékekről beszélni”, miután nyílt levélben szólították fel Orbán Anita külügyminisztert, hogy szégyellje magát. Szerinte a Fidesz az elmúlt másfél évtizedben elárulta a polgári Magyarország eszményét. 

A napirend előtti felszámolások után az országgyűlés elfogadta, hogy kivételes eljárásban tárgyaljanak a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés visszavonásáról, majd az interpellációk következtek.

Bencsik János (Fidesz) a 480 forintos benzinárról kérdezte Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert. Felszólalásában emlékeztetett arra, hogy amikor az üzemanyagárak világszerte elszabadultak, az Orbán-kormány azonnal lépett, a Tisza Párt ugyanakkor 480 forintos hatósági árat sürgetett, most viszont azt mondják, hogy a világpiaci helyzet nem teszi lehetővé ennek bevezetését.

Válaszában a tárcavezető azt mondta, „nem mindenkinek tűnt fel, hogy véget ért a kampány”. Beszélt arról is, hogy szerinte rossz állapotban van az ország, a költségvetési hiány az egekben van. Bencsik János a választ nem fogadta el, az országgyűlés többsége azonban 138 szavazattal 50 ellenében igen.

Máthé Zsuzsa (KDNP) interpellációjában arra volt kíváncsi, hogy az uniós bírósági döntés után a kormány hogyan akarja megvédeni a gyermekek egészséges fejlődését és a szülők nevelési jogát. Kátai-Németh Vilmos családügyi miniszter válaszában azt mondta, nagyon fontos a gyermekek védelme, de az is, hogy betartsuk az uniós kötelezettségeinket. Szerinte az Orbán-kormány gyermekvédelmi törvénye uniós jogot sért, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne megvédeni a gyerekeket, csak azt, hogy nem lehet egyes embereket, közösségeket megbélyegezni. Mint mondta, a Tisza-kormány tárgyalásokat fog kezdeni a Bizottsággal, hogy megfelelő szabályozás szülessen. Máthé Zsuzsa nem fogadta el a választ, de az országgyűlés 140 szavazattal igen.

Novák Előd (Mi Hazánk) arról kérdezte a kormányt, hogy miért törölte el a reklámadót, amivel szerinte a Metának kedveztek. Magyar Péter erre azt mondta, a reklámadót még az Orbán-kormány csökkentette 0 százalékra. Novák Előd a választ nem fogadta el, mivel a Fidesz ugyan évről évre 0 százalékot állított be, de szerinte a Tisza-kormány ezt kitolta. 

Tuzson Bence interpellációjában a személyre szabott jogalkotást bírálta. Szerinte ilyen a miniszterelnöki ciklusok korlátozása, ami kifejezetten Orbán Viktort célozza, és ilyen lenne az is, ha Sulyok Tamást vagy más közjogi méltóságokat jogszabálymódosításokkal távolítanának el a pozícióikból. Bódis Péter, az igazságügyi tárca államtitkára azt válaszolta, nem minősül fenyegetésnek, ha országgyűlési képviselők lemondásra szólítanak fel közjogi méltóságokat, a kritika hozzátartozik „a demokratikus működéshez”. Egyebekben visszautasította, hogy személyre szabott törvényeket alkotnának, vagy ilyeneken gondolkoznának. Tuzson Bence nem fogadta el a választ, az országgyűlés viszont igen.

Rétvári Bence (KDNP) a belügyminisztert kérdezte arról, mi a kormány terve a migrációs paktummal. Felidézte, hogy Magyarország nem támogatta az uniós intézkedéscsomagot, de „kreatív jogalkotással” azt végül elfogadták. Jelezte azt is, hogy a paktum többek között kvótákat állapít meg, és Magyarországnak több tízezer menedékkérelmet kellene elbírálnia. Válaszában Pósfai Gábor leszögezte, hogy a Tisza Párt elutasítja az illegális migráció minden formáját és a kvótákat is, a kormány fenntartja a déli határkerítést, és a határőrizet megerősítésére készül. Rétvári Bence a választ nem fogadta el, de az országgyűlés 138 szavazattal igen.

Hegedűs Barbara (Fidesz) a Tisza-kormány oktatáspolitikájának irányáról kérdezett, többek között arra volt kíváncsi, hogy számíthatunk-e iskolabezárásokra vagy összevonásokra, valamint, hogy milyen szervezetek kapcsolódhatnak be a gyermekek szexuális felvilágosításába. Válaszában Lannert Judit azt mondta, nem tervezik kistelepülési iskolák bezárását. Majd arról beszélt, hogy a gyermek érdeke szerinte az, hogy az iskolában korszerű szexuális nevelést kapjanak, de az iskola nem helyettesítheti a családi nevelést. Hegedűs Barbara szerint a válasz nem volt elég konkrét, nem derült ki például, hogy milyen szervezeteket akarnak beengedni az iskolákba, ezért azt nem fogadta el, de az országgyűlés 139 szavazattal igen.

Ezek után Magyar Péter szólalt fel, és arról beszélt, hogy „ma hangzott el húsz éve az őszödi beszéd”, és ennek kapcsán párhuzamot vont az MSZP és a Fidesz között. Erre a Fidesz részéről Gulyás Gergely reagált, aki azt vetette Magyar Péter szemére, hogy az egykori rendőrfőkapitány, Gergényi Péter helyettesét államtitkárrá nevezték ki a Tisza-kormányban.

A hozzászólások után az országgyűlés döntött a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság, a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság, a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság, az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, valamint a  Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról.

Ezek után mentelmi ügyekről döntöttek. Az országgyűlés nem függesztette fel Kocsis Máté mentelmi jogát, akit rágalmazásért jelentettek fel.

Az azonnali kormányok órájában Takács Péter (Fidesz) arról kérdezte a belügyminisztert, hogy mit üzen szerinte a választóknak az, hogy Tóth Gábor, aki Gergényi Péter rendőrfőkapitány helyettese volt, amikor számos tüntetőt ért jogsérelem Budapest utcáin, most államtitkár lett. Pósfai Gábor szerint azt üzeni, hogy a rendvédelem irányítását szakmai alapokra kívánja helyezni. Hozzátette: 2006-ban Tóth Gábor bűnügyi helyettes volt, a tüntetések kezelése nem hozzá tartozott.

Toroczkai László Magyar Pétert kérdezte arról, hogy „mi lesz a szuverenitással?” A Mi Hazánk elnöke szerint az Európai Bizottság 2015 óta támadja Magyarországot a migráció kezelése miatt. Eddig nagyjából 1 milliárd euró büntetést szabtak ki ránk. A kérdés arra vonatkozott, hogyan akarja kezelni ezt a helyzetet a miniszterelnök. Magyar Péter szerint ők világosan elmondták az álláspontjukat. – Minden uniós tagállam védi a határait. Megoldották, hogy megfeleljenek az uniós előírásoknak, de közben az illegális migránsok kívül maradjanak. Mi is meg fogjuk oldani. Úgy fogjuk megoldani, mint Lengyelország vagy Finnország – mondta.

Hegedűs Barbara kérdésére a külügyminiszter az uniós SAFE programról beszélt, amelynek keretében Magyarország több mint 17 milliárd eurót igényelt. Orbán Anita azt mondta, a Bizottság nem fogadta el az Orbán-kormány igényét, most a Tisza-kormány felülvizsgálja a tervet, és úgy fogja beadni, ahogy az szerinte valóban megfelel a magyar honvédség igényeinek.

Strompová Viktória (Tisza) a Vas megyei azbesztszennyezésről tett fel kérdést. Gajdos László miniszter azt mondta, a helyzet komoly, és megdöbbentő, hogy évekig nem tűnt fel senkinek, hogy osztrák bányák szennyezett követ árultak, és ezt Magyarországon felhasználták. Kiemelte, hogy a napokban feláll egy vegyesbizottság, aminek a cél az ügy hátterének feltárása. Azt ígérte, hogy az élő környezetért felelős minisztérium a rövid időn belül meg fogja találni a megoldást.

Gyopáros Alpár (Fidesz) azt kérdezte, mikor kezdődik meg a Magyar Falu Program keretében benyújtott pályázatok elbírálása. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter azt mondta, természetesen folytatják a programot, de szerinte ez nem lesz elég a felzárkóztatáshoz, ezért 10 falunként 1 milliárd forintot fognak biztosítani a településeknek, amelynek a felhasználásáról maguk dönthetnek.