Budapesten is látható lesz a musical
Tabudöntögető stílusa és minden korosztály számára értelmezhető cselekménye miatt lehet népszerű Shrek története
KULTÚRA
- 2016.02.29. - 00:57
Márciusban kezdődnek a Shrek című musical próbái, ám a díszletek, a jelmezek és a helyszín már készen áll. A május 29-től látható Broadway-színműben Feke Pál és Szinetár Dóra mellett színre lép Serbán Attila és Szulák Andrea is.
Tizenkettedik országként – többek között az USA, Nagy-Britannia, Lengyelország és Spanyolország után – mutatják be itthon a Shrek-musicalt Szente Vajk rendezésében, Feke Pál és Szinetár Dóra főszereplésével, úgynevezett non-replica változatban május 29-én. A Papp László Budapest Sportarénába tervezett előadás stábja teljesen önállóan alakítja ki a hazai Shrek-musicalt, ugyanis a megszerzett jogok szerint teljes szabadságot élvez a magyar szakembergárda, egyetlen megkötéssel: a legautentikusabb, azaz a Broadwayn látható produkcióból semmit nem vehetnek át. „A non-replica-jog szerint csupán az megváltoztathatatlan, ami magában a szövegkönyvben szerepel. A Shrek esetében viszont ez tulajdonképpen csak a történetet meséli el, tehát viszonylag szabad kezet hagy nekünk, alkotóknak. A legtöbb inspirációt számunkra ezzel kapcsolatban maga a rajzfilm jelentette” – mondta el lapunknak Szente Vajk rendező.
„Küldetésünk, hogy azt adjuk, amiért eljönnek a nézők: nem egy szürreális elképzelést, hanem azt az igazi mesevilágot azzal az erdővel, azokkal a karakterekkel és cselekménnyel. Természetesen ezzel együtt sem használjuk a film animációit, önálló díszlettel dolgozunk, amit én álmodtam meg és Kentaur valósít meg” – fogalmazott.
A Shrek volt az első egész estés animációs film, amely ebben a kategóriában 2001-ben Oscar-díjat kapott. Varázsát Szente Vajk a tabudöntögető stílusában látja: kissé szabadszájúbb, mint a korábbi családi animációs filmek, és ez a produkció tudta talán legelsőként elérni, hogy egyszerre élvezze gyermek és felnőtt. „A korábbi alkotások ezt a törekvést egy-egy jelenetig képviselték, de nem végig. Érdekességképpen viszont hozzátehetjük, hogy Magyarországon ezt nagyon jól tudtuk csinálni – jó példa a Macskafogó, amely gyermekként egy remek rajzfilm, felnőttként pedig egy erős politikai harcról szól. A Shrek a dialógusaiban és mondanivalójában is többrétegű: van a felszínen egy királylánymentő akció és az ebből eredő szerelem – a mélyén pedig ott húzódik egy nagyon szép és kerek történet a barátságról, önmagunk elfogadásáról, a szépség felismeréséről, két lélek egymásra találásáról” – mondta Szente Vajk. A film és a musical elkészülte között hét év telt el, ami nagyon gyors munkának számít – gondoljunk csak a Mary Poppinsra, amelynek esetében negyven évig tartott ugyanez a folyamat. Amikor a Shrek filmként sikert aratott, David Lindsay-Abair szinte azonnal nekilátott a szövegkönyvnek, majd Jeanine Tesori a zenének. „A musical erénye a rajzfilmhez képest az, hogy nem változtat a bevált történeten, másfelől viszont ki van színezve nagyszerű dalokkal, és élő szereplőkkel alkotja újra a mesevilágot” – emelte ki a rendező.
A 2001-es seattle-i próbabemutató után a zenei betéteket még egy ideig át-áthelyezték, ami egy ilyen nagyszabású darabnál bevett módszernek számít. „Már Magyarországon is elkezdtük követni azt az elméletet, hogy a darab rendezése nem fejeződik be a premier napján. A Tanulmány a nőkről bemutatója után például a nézői reakciókból megszerzett tapasztalatra alapozva körülbelül harminc előadáson keresztül alakítgattam. A Shrek esetében mi már azt az előadást kaptuk, ami egy többéves próbaidőszakon ment át” – mondta Szente.
A darab méreteiből adódóan az előadások otthona mindig alapvetően az aréna lesz, közben viszont vannak megkeresések külföldről és Magyarország különböző területeiről is. Huszonkét méterszer tizenkét méteres díszletet terveznek a darabnak, így az utaztatás nehéz lesz. A méretek miatt egyébként valójában egy szimultán színházi közvetítést is láthatnak majd a nézők kivetítőkön. A jelmezek félreplica formában készültek: Amerikából egy százhatvan oldalas kosztümútmutatót küldtek, amely azt a célt szolgálja, hogy a jelmezek hasonlítsanak a filmre. Így saját jelmeztervezőt nem kérhetett fel a hazai produkció, de a megadott paraméterek szerint a magyar csapat készítheti el a kosztümöket. Ehhez kapcsolódik Shrek jelmezének legnagyobb kihívása – a maszk. A munkálatok vezetője Pohárnok Iván, aki számos hollywoodi produkció maszkmestereként ismert a szakmában. Feke Pál olyan maszkot kap, amely a mimikájával együtt képes mozogni. A szakember tíznél több kisebb részletből állította össze az ogre arcát, amely még közelről sem maszkszerű. „Feke Pál élete egyik legnagyobb élményeként tekint arra a napra, amikor megkapta a maszkot. Színésznek azért megy az ember, hogy átalakulhasson, de azért amikor belenézünk a tükörbe, mégis ott vagyunk. Ugyanakkor Shrek arcával tükörbe nézve ő többé már nem volt látható. A lelki átalakulást is nagyban segítheti egy ilyen erős külső megjelenés” – emelte ki a rendező.
„Küldetésünk, hogy azt adjuk, amiért eljönnek a nézők: nem egy szürreális elképzelést, hanem azt az igazi mesevilágot azzal az erdővel, azokkal a karakterekkel és cselekménnyel. Természetesen ezzel együtt sem használjuk a film animációit, önálló díszlettel dolgozunk, amit én álmodtam meg és Kentaur valósít meg” – fogalmazott.
A Shrek volt az első egész estés animációs film, amely ebben a kategóriában 2001-ben Oscar-díjat kapott. Varázsát Szente Vajk a tabudöntögető stílusában látja: kissé szabadszájúbb, mint a korábbi családi animációs filmek, és ez a produkció tudta talán legelsőként elérni, hogy egyszerre élvezze gyermek és felnőtt. „A korábbi alkotások ezt a törekvést egy-egy jelenetig képviselték, de nem végig. Érdekességképpen viszont hozzátehetjük, hogy Magyarországon ezt nagyon jól tudtuk csinálni – jó példa a Macskafogó, amely gyermekként egy remek rajzfilm, felnőttként pedig egy erős politikai harcról szól. A Shrek a dialógusaiban és mondanivalójában is többrétegű: van a felszínen egy királylánymentő akció és az ebből eredő szerelem – a mélyén pedig ott húzódik egy nagyon szép és kerek történet a barátságról, önmagunk elfogadásáról, a szépség felismeréséről, két lélek egymásra találásáról” – mondta Szente Vajk. A film és a musical elkészülte között hét év telt el, ami nagyon gyors munkának számít – gondoljunk csak a Mary Poppinsra, amelynek esetében negyven évig tartott ugyanez a folyamat. Amikor a Shrek filmként sikert aratott, David Lindsay-Abair szinte azonnal nekilátott a szövegkönyvnek, majd Jeanine Tesori a zenének. „A musical erénye a rajzfilmhez képest az, hogy nem változtat a bevált történeten, másfelől viszont ki van színezve nagyszerű dalokkal, és élő szereplőkkel alkotja újra a mesevilágot” – emelte ki a rendező.
A 2001-es seattle-i próbabemutató után a zenei betéteket még egy ideig át-áthelyezték, ami egy ilyen nagyszabású darabnál bevett módszernek számít. „Már Magyarországon is elkezdtük követni azt az elméletet, hogy a darab rendezése nem fejeződik be a premier napján. A Tanulmány a nőkről bemutatója után például a nézői reakciókból megszerzett tapasztalatra alapozva körülbelül harminc előadáson keresztül alakítgattam. A Shrek esetében mi már azt az előadást kaptuk, ami egy többéves próbaidőszakon ment át” – mondta Szente.
A darab méreteiből adódóan az előadások otthona mindig alapvetően az aréna lesz, közben viszont vannak megkeresések külföldről és Magyarország különböző területeiről is. Huszonkét méterszer tizenkét méteres díszletet terveznek a darabnak, így az utaztatás nehéz lesz. A méretek miatt egyébként valójában egy szimultán színházi közvetítést is láthatnak majd a nézők kivetítőkön. A jelmezek félreplica formában készültek: Amerikából egy százhatvan oldalas kosztümútmutatót küldtek, amely azt a célt szolgálja, hogy a jelmezek hasonlítsanak a filmre. Így saját jelmeztervezőt nem kérhetett fel a hazai produkció, de a megadott paraméterek szerint a magyar csapat készítheti el a kosztümöket. Ehhez kapcsolódik Shrek jelmezének legnagyobb kihívása – a maszk. A munkálatok vezetője Pohárnok Iván, aki számos hollywoodi produkció maszkmestereként ismert a szakmában. Feke Pál olyan maszkot kap, amely a mimikájával együtt képes mozogni. A szakember tíznél több kisebb részletből állította össze az ogre arcát, amely még közelről sem maszkszerű. „Feke Pál élete egyik legnagyobb élményeként tekint arra a napra, amikor megkapta a maszkot. Színésznek azért megy az ember, hogy átalakulhasson, de azért amikor belenézünk a tükörbe, mégis ott vagyunk. Ugyanakkor Shrek arcával tükörbe nézve ő többé már nem volt látható. A lelki átalakulást is nagyban segítheti egy ilyen erős külső megjelenés” – emelte ki a rendező.
