A zsákba varrt öcs története rólunk, magyarokról is szól

Egy hanti mítosz, amelyet Schmidt Éva néprajzkutató szerint meg kell fejtenünk a jövőnk érdekében

KULTÚRA
  • 2023.03.21. - 07:15
Cikk borítókép
Schmidt Éva akkor kezdte felgyűjteni a hantik és manyisik imáit, szertratrásait, hősénekeit és mítoszait, amikor már kezdtek feledésbe menniMH | MH
Aranyfejedelemnek Ő éneke - ez a címe a filmnek

A Fészek Klubban március 23-án este hatkor kezdődik a Schmidt Éva-emlék idő című előadás- és vetítéssorozat ötödik része, melynek fő témája az Aranyfejedelemnek Ő éneke című film vetítése és elemzése lesz.

Schmidt Éva a csütörtökön látható filmben elhangzó és Halmy György Utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán című filmkönyvében is olvasható hanti mítosz kapcsán így fogalmaz: „Egyike azon alapmítoszoknak, melyek teljes megfejtése jövőnk záloga.”

....és elkezdett a szemünk előtt alakulni a mítosz...

A történet a zsákba varrt öcsről szól. Ebben két hanti testvér közül az egyik felsőbb energetikájú, a másik medve-energetikájú. Az idősebbnek orosz felesége van.  Az orosz nő puszta léte úgy hat erre a testvérpárra, meg egyáltalán erre az egész társadalmi közegre, hogy „a testvérek, mint az őrültek, egymás ellen mennek. Illetve a felső energetikájú, az elkezdi úgy kezelni a medveenergetikájú párját, mintha az ellenség lenne, nem a testvére”.  - fogalmaz a filmben a néprajzkutató.

A fivér az orosz feleségét elküldi az orosz apósnak meg a sógoroknak a hadseregeiért. Azt mondja, azért, mert a testvére őt elárulja, és ezért kéri az oroszokat, hogy öljék meg. Az oroszok meg is ölik azon a környéken a hantikat, utolsónak az öcs marad, aki a végső leheletéig harcol. Őt nem ölik meg, hanem ló bőrébe kötik, és ló farkán hurcolják heteken át.

Halmy György szerint például a Dozmati regösének révén a mai ember is ráhangolódhat az ősi történetre, amely mindannyiunkat összeköt
Halmy György  filmrendező tart bevezető előadást az Aranyfejedelemnek Ő éneke című filmje előtt
Fotó: Purger Tamás

(A lóbőrbe varrás, lófarkán hurcolás ókori áldozati forma, amely azonban hanti forrásban, például a kondai fejedelmek hősénekében is előfordul.)

Még mielőtt az öcs a démonok táplálékává válna, a nagyobbik testvért  akaratukon kívül megsértik az oroszok, és akkor ébred rá, ki is ő valójában, és hogy milyen értékes a testvére. Kiszabadítja az öccsét, akiben már alig van élet….

Schmidt Éva, aki 1993-ban jegyezte le ezt a mítoszt, úgy tartotta,  mi magyarok is zsákba varrt életet élünk, erőnk blokkolva van. Megmaradásunk záloga, hogy a zsákból kiszabaduljunk, és ez által szellemi nagyságaink ereje, mozgástere is szabad legyen.

A filmben megszólal Schmidt Éva mellett többek között Pressing Lajos buddhista tanító és Kiss Anna költő. Pjotr Juhlimov a polnovati medveünnep egyik szent énekét adja elő, Kemény Rozália népdalt énekel, illetve Sólyomfi-Nagy Zoltán saját dalát adja elő a vásznon, és az esten majd élőben is.

Pressing Lajos a filmben ezeket mondja Schmidt Éva küldetéséről: „Én úgy éreztem, az ő feladata abban állt, hogy ebben a globalizálódó, kultúrákat átalakító és részben kiirtó XX-XXI.században az osztják kulturális és spirituális hagyományt átmentse.”

„Nézetem szerint ilyen körülmények között egy tradíciót megőrizni legfeljebb úgy lehet, ahogy ezt Éva csinálta: össze kell gyűjteni és megőrizni a vele kapcsolatos információt, bízva abban, hogy jön majd egy olyan generáció, amelyet már kevésbé nyűgöz le a mai extrovertált és technikai értékekre összpontosító civilizáció. S akkor jöhet majd egy olyan fordulat, amikor az emberekben ismét felébred az érdeklődés saját történelmük, saját múltjuk iránt. - fejtette ki a képkockákon Pressing Lajos.

"Az információ megőrzésére pedig a tudósnak jobb esélyei és módszerei vannak, mert a hagyományos módszer még feltételezte az élő átadást és a gyakorlatot. Az élő hagyomány csak a gyakorláson keresztül működik, csak ez által marad fenn az emberek emlékezetében. Ha nem gyakorolják, elhal." - tette hozzá.

„Éva azáltal, hogy nyugatra született, nyugati tudóssá vált, szert tett azokra a képességekre, eszközökre és technikákra, melyekkel a gyűjtés feladatát el tudta végezni úgy, hogy másik oldala, szibériai mélylelke vagy árnyékszemélyisége folytán képes volt a hagyomány átélésére is” - állapította meg Pressing Lajos, akit Schmidt Éva tanítójának tekintett.

Pressing Lajos szerint a hagyomány, amit nem élnek az emberek, elhal, elfelejtődik
Pressing Lajos szerint  Schmidt Éva  nem csak gyűjtötte az obi-ugor folklórt, a a hanti és manysi hagyományt, hanem  érezte és élte is
Fotó: Facebook

A tavaly nyáron kezdődött rendezvénysorozat közvetlen aktualitását az adja, hogy július 5-én megnyílt Schmidt Éva tudományos archívuma, és megkezdődött a húsz évre zárolt anyag tudományos feldolgozása.

Július 4-én a tudós születésnapját a Szívkamrában egykori osztálytársai, valamint művészek és kutatók ünnepelték együtt, majd szeptembertől a Fészek Klubban kezdődött a mostani előadás- és vetítéssorozat, amelyen a jelenlevők Halmy György filmrendezővel keresik a választ  a kérdésre, hogyan kel mind erőteljesebben életre Schmidt Éva szellemisége, és mit mozdít meg bennünk, mihez ad kulcsot vagy akár életfeladatot napjainkban. 

Az est közreműködői: Berényi Dávid, Fürjes Katalin, Vitalij Szigiljetov
Berényi Dávid, Fürjes Katalin, Vitalij Szigiljetov
Fotó: Facebook

A mostani esten közreműködők: Fürjes Katalin dob, Berényi Dávid színész, Vitalij Szigiljetov, hanti származású fiatalember, akinek a nagyapja sámán volt,  és meghívott vendégként Sólyomfi-Nagy Zoltán néprajzkutató, sámánénekes.


 





 

Reklám