Varsóban vendégeskedik a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Levéltár és a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményének számos kiemelkedő darabja, köztük királyok, fejedelmek tárgyai is

A lengyel és a magyar történelem közös pontjait tárja fel a Varsói Királyi Łazienki Múzeumban az a tárlat, amely három jelentős budapesti közgyűjtemény kiemelkedő értékű tárgyait mutatja be.
Testvérnemzetek közös történelme – Unikális darabok a budapesti gyűjteményekből (Bratanków dziejews pólne – Unikatyzezbiorów budapesztańskich) címmel nyílt hétfő este kiállítás a Varsói Királyi Łazienki Múzeumban, amely a két nemzet csaknem ezeréves kapcsolatát mutatja be. Az augusztus 6-ig látható tárlat a közös történelmet innovatív módon ábrázolja olyan kiemelkedő jelentőségű magyar gyűjteményekből kölcsönzött tárgyak segítségével, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum.
A kiállítást hétfőn Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg Varsóban, aki a távirati irodának úgy fogalmazott: a magyar történelem, kultúra, eszme- és jogtörténet számos ponton kapcsolódik a lengyelhez, ebből a rendkívül gazdag örökségből a kölcsönösen fontosakat emelték ki a kiállítás készítői. Arra is emlékeztetett, Magyarország három királyt adott Lengyelországnak, és a magyar trónon is ült három, Jagelló családból származó király. Kásler a tárlaton bemutatott tárgyi emlékek közül kiemelte azt a ritkán látható dokumentumot, amelyben I. Ulászló 1440-ben elfogadja a magyar trónt, de elmondása szerint Nagy Lajoshoz köthető emlékek is láthatók.
A Nemzeti Múzeum közleménye szerint a kiállításon megjelenő összes tárgy egyedülálló történelmi és művészeti értékkel rendelkezik, hiszen a két ország ikonikus történelmi alakjaihoz kapcsolhatók. Szerepel a tárlaton relikvia Báthory István erdélyi fejedelemtől, aki megalapozta a Lengyel–Litván Perszonálunió katonai erejét és Bem Józseftől, Magyarország egyik legnagyobb nemzeti hősétől.
Bemutatják a világ egyik legegyedibb és legértékesebb érmét, III. (Vasa) Zsigmond százdukátosát, amely a budapesti Nemzeti Múzeum gyűjteményében található, és kiállítják II. Ulászló díszkardját is, amelyet II. Gyula pápa ajándékozott az uralkodónak, és amely az egyik legszebb példája az érett reneszánsz korszak fegyvergyártásának. A Nemzeti Múzeum számos különböző, 16. és 17. századi fegyvert kölcsönöz a válogatásba, köztük Sobieski János lengyel király szablyáját.
Felidézik: jelentős etnikai különbözőségük ellenére a lengyelek és a magyarok már régóta hangsúlyozták a két nemzet közötti többszáz éves barátságot, amely a középkori dinasztikus kapcsolatokra nyúlik vissza, és megjelent a függetlenségi küzdelmek kölcsönös támogatásában is, a közös történelem emléke pedig akkor is erős maradt, amikor a két nemzet egymás riválisának számított. A közleményben kitérnek az utóbbi kétszáz év hadi eseményeire, amikor a magyarok vagy a lengyelek támogatták a másikat, kezdve az 1848–1849-es magyar forradalomtól a második világháborús időszakon át 1956-ig.
