Kábelvágással lehet Bábelbe taszítani az emberiséget
Roppant fontossággal bírnak a tengerek mélyén futó optikai kábelek
- 2026.05.11. - 17:39
Nem túl vastagok az óceánok mélyén futó optikai kábelek, de ha valaki elszakítja őket, akkor bizony érezhető problémát tud okozni vele szinte bárkinek. A vezetékek összhossza amúgy elképesztő, háromszor el lehetne menni velük a Holdig.
Roppant fontossággal bírnak a tengerek mélyén futó optikai kábelek. Igaz, a „szolgáltatásukból", azaz a gyors és megbízható kommunikációból a legtöbben csak annyit érzékelnek, hogy az aktuális cicás videók akadály nélkül föltekinthetőek - de valójában akár műtéteket vagy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokat is el lehet küldeni rajtuk A-ból B-be. E vezetékek amúgy nem túl vastagok, kapacitásuk függvényében jellemzően alig öt-húsz centiméter az átmérőjük, míg az élettartamukat negyed századra teszik. Fektetésüket komótosan mozgó óceán- és tengerjáró hajók végzik, mechanikai oltalmazásukról pedig acélpáncélzat, fémes árnyékolás és a vízhatlanságot biztosító műanyag bevonatok együttese gondoskodik. A bennük lévő üvegszálak gyakorlatilag a fény sebességével hozzák-viszik az adatokat.
Ha a nyilvánosan elérhető adatokat összegezzük, akkor láthatjuk, a világ óceánjait átszelő, több mint ötszáz aktív - és a másfél száz tervezett - optikai kábeldzsungel teljes hossza túllépi az 1,2 millió kilométert - ami könnyebben megfoghatóan annyit tesz, mint a Föld-Hold távolság háromszorosa. Ez egészen elképesztő adat - egyben jelzi azt is, hogy ez az idegrendszer roppant módon sebezhető.
A magyar mondás szerint nem lehet minden pofon mellé rendőrt állítani. Utóbbit pedig némileg kiforgatva leszögezhető, fizikai képtelenség e „dróthalmaz" kilométereihez hadihajót, horribile dictu repülőgép-hordozót delegálni. Ha pedig erre nincs lehetőség, akkor a károkozóknak is bőven nyílik tér.
A kérdés nem csak azért aktuális, mert az Északi-tengeren ide-oda cirkáló hajók immár féléves szinten tépik-szaggatják e „drótokat" (s kergetik ezzel szó szerint az őrületbe az oroszfóbiás politikusokat és a rettegő lakosságot), hanem az éppen zajló Iráni háború kapcsán is. A siíta állam által blokkolt Hormuzi-szorosban ugyanis jó pár vezeték fut keresztül, melyeket elvágva Teherán (újfent) eléggé nehéz helyzetbe hozhatná a világot. (De joggal említhetnénk a másik gócpontot, a jemeni húszi terroristák által felügyelt Bab-el Mandeb tengerszorost, amely az Ázsia és Afrika közötti kábelek csomópontjaként ismert.)
Visszakanyarodva az iráni konfliktusra, az nem csak a jelenlegi, de a még csak rajzasztalon létező tervekre is rányomja a bélyegét. Az adatközpont-képességek fejlesztésének fenntartása érdekében Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar távközlési vállalatai korábban csatlakoztak egy nemzetközi konzorciumokhoz azért, hogy kábeleket fektessenek a tengeren és szárazföldön. A hírek alapján ez most annyiban módosult, hogy a vízi irány kiesik, s helyette főleg a sivatagon át futó verziók kerültek előtérbe. A Szaúdi Közbefektetési Alap (PIF) többségi tulajdonában lévő STC Group például 820 millió dollárt fektet be egy SilkLink nevű rendszerbe, amely 4500 kilométer hosszan kanyarog majd, s egy adatközpontban végződik Szíriában.
A katari Ooredoo célja a Fiber in the Gulf (FIG) nevű, 500 millió dolláros kábelfolyosó megvalósítása, amely az Ománi-öbölből indul, a Hormuzi-szoroson, majd szárazföldön halad Irakon és Törökországon át majd Franciaországban zárul - de persze csak akkor, ha lenyugszanak a kedélyek. Egy WorldLink nevű emirátusi-iraki konzorcium 700 millió dolláros hibrid optikai kábelprojektet finanszíroz, amelynek célja a jelek eljuttatása az Egyesült Arab Emírségekből az iraki Al Faw-félszigetre - majd onnan Ankarába.
Egy kis kábeltörténelem
Az AT&T amerikai vállalat 1988-ban fektette le a világ első, úgynevezett transzóceáni optikai kábelét. A TAT-8 névre keresztelt csatorna több mint 4800 kilométer hosszan kígyózott az Atlanti-óceán fenekén New Jersey-től az Egyesült Királyságig. Két, nagyjából csukló vastagságú szálán egyszerre durván negyvenezer telefonbeszélgetést lehetett lebonyolítani - s ez az adat az ötszöröse lett a korábbi, a még hagyományos rézvezetéken elérhető maximumnak. Összehasonlításképpen elmondható, az új optika átviteli képessége megközelítette a műholdak színvonalát. Hasonképp nagy csodát jelentett az 1991-ben elkezdett és 1997-ben átadott első transz-csendes-óceáni optikai kábel. A Flag Telecom Európát fűzte egybe Észak-Afrikával, a Közel-Kelettel, Délkelet-Ázsiával és Japánnal. Oroszország és Kína is több ezer mérföldnyi optikai vezeték lefektetését kezdte meg az 1990-es évek utolsó harmadában, s ezek együttes hossza immár szintén elérheti a két-háromszázezer kilométert. Apró szépséghiba, hogy a két gigász ezzel igen nagy rendet vágott a hagyományos nyugati rádiófelderítési módszerekben...
