Visszaállíthatják a monarchiát Iránban, népszerű a száműzetésben élő koronaherceg
Reza Pahlavinak nincs tapasztalata az iráni belpolitikai állapotokról, ez hátráltathatja visszatérését
- 2026.03.04. - 07:07
Az amerikaiak nem fogják megengedni, hogy Iránban ismét egy autoriter, teokratikus állam alakuljon ki. A kérdés azonban az, hogy milyen politikai felépítmény jöjjön létre az eddig vallási alapokon nyugvó rendszer helyett. Komolyan szóba került Reza Kürosz Pahlavi, az 1979-ben elűzött sah, Mohammad Reza Pahlavi fia. A koronaherceg most az egyházi rezsim világi, demokratikus alternatívájaként állította be magát, ami Iránban és a diaszpórában viszonylag jó fogadtatásra talált. Kérdés azonban, hogy Amerikában mennyire örülnének az iráni monarchia visszaállításának?
Ali Khamenei ajatollah Irán legfőbb vezetőjének halálát követően előtérbe került a kérdés: milyen politikai berendezkedése lesz a perzsa államnak a harcok lezárás után. Nagyon valószínűleg látszik, hogy Washington nem fogja megengedni, hogy Teherán ott folytassa, ahol a háború kitörése után kénytelen volt abbahagyni. Vagyis, hogy egy teokratikus berendezkedésű ország ismét magához ragadja a térségben a kezdeményezést.
A jövendő politikai berendezkedésről több variáció is forog a politikai közbeszédben. Ezek közül az egyik, az 1979-ben, az úgynevezett iszlám forradalom által megdöntött monarchia visszaállítása is szóba került.
Nem biztos, hogy ez jó ötlet, de a lehetőségek közül nem zárható ki.
A jelenleg még regnáló rendszernek jelentős tömegbázisa van és ezt a tényt bármely politikai megközelítésben figyelembe kell venni. A Perzsa Birodalom három ezer éves történelemre és kultúrára tekint vissza, amelybe mélyen beágyazódott a síita iszlám vallás. Így senki ne csodálkozzon azon, hogy Ali Khameneit százezrek gyászolták az iráni főváros utcáin.
Ha feltételezzük, hogy a régi rend nem állítható vissza, akkor számításba kell venni, hogy Mohammad Reza Pahlavi amerikai száműzetésben élő legidősebb fia, Reza Kürosz Pahlavi visszatérhet szülőföldjére és visszaállíthatja a monarchiát. Figyelemre méltó, hogy a globális politikából kikopott Európai Unió parlamentjének külügyi bizottsága meghívta Brüsszelbe a koronaherceget.
Pahlavinak jók a kapcsolatai a jelenleg regnáló amerikai kormányzattal, így most azt feltételezhetjük, hogy az EU ezzel a lépésével le akarja előzni Washingtont.
Brüsszel úgy próbálhatja beállítani a dolgokat, mintha Pahlavi az ő emberük lenne.
Sebastian Tynkkynen, finn EP-képviselő közölte, hogy az iráni népre kell bízni annak eldöntését, hogy milyen formában fog megalakulni az új iráni állam, de hozzátette: Pahlavi elfogadható alternatíva, ha azt szeretnék, hogy Irán transzparens állammá váljon.
Pahlavi támogatottságot élvez Iránon belül is. Ez azonban erősen ellentmondásos. A januári tüntetéseken többször is skandálták a nevét és a demonstrálók hevesen lengették a monarchia oroszlánnal ékesített zászlóját. Az ellentmondás abból adódik, hogy a tüntetők fiatalok voltak, akik már a monarchia bukása után születtek, így semmi tapasztalatuk sem volt az akkori körülményekről.
Van ebben valami illuzórikus nosztalgia, illetve egy ismertnek vélt társadalmi minta utáni vágy. Nehéz megmondani, hogy mindez „beélesítve”, milyen támogatást jelenthet Pahlavinak. A koronaherceg erős szimpátiát váltott ki az iráni diaszpórában is, mert az egyházi rezsim világi, demokratikus alternatívájaként állította be magát.
Így az iráni diaszpórában viszonylag kedvelt személlyé vált.
Mindennek ellenére a most 66 éves koronaherceg személyével kapcsolatban sok a kétség. Pahlavi 18 évesen hagyta el Iránt, hogy az Egyesült Államokban vadászpilótának tanuljon. Apja bukása megakadályozta abban, hogy hazatérjen, még látogatóban sem tehette meg ezt. Így, semmi tapasztalata sincs az iráni állapotokról. Ez jelentős hátrányt jelent azokkal a politikusokkal szemben, akik belülről ismerik az eddigi rendszer működési mechanizmusát.
Arról már nem is beszélve, hogy nyilvánosan meg fognak jelenni azok az illegális csoportok, amelyek helyet követelnek maguknak a „Nap” alatt. Ilyen például az Iráni Nemzeti Ellenállási Tanács (NCRI) iszlám-marxista szervezet. Ezeket az alakulatokat is „kezelni” kell.
Mindez óriási kihívást jelentene egy olyan embernek, aki már alaposan beágyazódott az amerikai társadalomba. Korábban maga is úgy nyilatkozott, hogy neki már Amerikában van kialakított élete, családja, barátai. Azt azonban hozzátette, hogy adott esetben közvetítő szerepet vállalna az iráni belső konfliktusok rendezésében.
Most viszont már új szelek fújnak Washingtonban is, ahol a koronaherceg apja kimentett vagyonából – ami egyes jelentések szerint több mint hét milliárd dollár – kényelmesen él.
Pahlavi az iráni politikával szembeni eddigi tartózkodó magatartását feladni látszik.
„Nem ismétlődhet meg az iraki káosz” – közölte azután, hogy Ali Khamenei meghalt egy amerikai támadás következtében.
Majd hozzátette, hogy részt venne Irán átmeneti kormányzásában, ha Ali Khamenei ajatollah halála után megbukik az iszlamista rezsim. Népszavazással megerősített új alkotmányt, majd szabad választásokat szeretne.
Eddig világos a politikai képlet, Viszont sok fog múlni azon, hogy Amerika és Izrael milyen álláspontot foglal el a kérdésben.
