Népszavazást tartanak Észak-Koszovóban a tavaly megválasztott polgármesterek leváltásáról

KÜLFÖLD
  • 2024.03.10. - 14:12
Cikk borítókép
Koszovói szerbek tüntetnek a központi bank azon döntése ellen, amely szerint az euró az egyetlen törvényes fizetőeszköz, amelyet készpénzforgalomban lehet használni. A február 1-jén életbe lépett korlátozás megtiltja a pénzintézeteknek, hogy az eurón kívül más valutát használjanak a helyi tranzakciókhoz. Koszovó nagyjából 120 000 fős szerb közössége ragaszkodik a dinárhoz azóta, hogy az 1990-es évek végén a Szerbia és az albán etnikumú felkelők közötti brutális háborúban a szerb csapatok és a kormány alkalmazottai kivonultak a szakadár tartománybólAFP/Armend Nimani | AFP/Armend Nimani

Engedélyezte a koszovói szerbek által kezdeményezett népszavazás megtartását a koszovói választási bizottság, így április 21-én az Észak-Koszovóban élők arról döntenek, menesszék-e a tavaly megválasztott polgármestereket.

A koszovói választási bizottság közleménye szerint négy, többségében szerbek lakta észak-koszovói településen, Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta részén, Zubin Potokban, Zvecanban és Leposavicon dönthetnek a szavazásra jogosultak arról, hogy menniük kell-e az albán nemzetiségű polgármestereknek. Amennyiben a népszavazás eredményes lesz – vagyis ha a választói névjegyzéken szereplők 50 százaléka plusz egy fő szavaz igennel a polgármesterek leváltására –, új önkormányzati választást írnak ki az említett helyeken.

A testület azt is közölte, hogy a mintegy 45 ezer választópolgár több mint egynegyede írta alá a népszavazás kezdeményezésére vonatkozó petíciót. A kezdeményezés elfogadásához az alkotmány szerint a szavazópolgárok 20 százalékának támogatására volt szükség.

A tavaly áprilisi észak-koszovói önkormányzati választásokat a helyi szerbek bojkottálták, így az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett választották meg az albán nemzetiségű polgármestereket. A településeken nem sokkal később zavargások alakultak ki, amikor a városvezetők el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR katonáira támadtak, akik közül 27 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A KFOR-t 1999-ben a szerb–koszovói konfliktus lezárása után hozták létre annak érdekében, hogy fenntartsa a békét Koszovóban. A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat megoldása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa, ennek ellenére sem Belgrád, sem Pristina nem törekszik valódi megbékélésre.

Reklám