Washington és Peking álláspontja nem közeledik egymáshoz

A lap felidézte, Hszi Csin-ping a múlt hétfői találkozón hangsúlyozta, hogy a világnak stabil amerikai–kínai kapcsolatra van szüksége, az emberiség jövője is múlik azon, hogy a két ország megtalálja-e az együttműködés útját. A találkozót követő sajtótájékoztatóján Antony Blinken is arról beszélt, az Egyesült Államok nem akarja, hogy „útjai szétváljanak” Kínával, sokkal inkább a kapcsolatok „kockázatmentesítése és diverzifikációja” a célja. Hozzátette: a tavalyi, csaknem 700 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom tekintetében katasztrofális lenne az USA-ra nézve, „ha szétválnánk és leállítanánk minden kereskedelmi beruházást”.

– Nagy jelentősége van annak, hogy fogadta a kínai államfő az amerikai külügyminisztert – jelentette ki ezzel kapcsolatban Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója, majd megjegyezte: ezzel a gesztussal kínai részről egyértelműen a nyitottságot és a párbeszédet támogatják. Már csak azért is, mert Peking az elmúlt hónapokban a nemzetközi politikában felelős, békés és békítő nagyhatalom képét mutatja, példa erre a kínai közvetítéssel megindult szaúdi–iráni enyhülés.

Magyarics Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azt emelte ki, hogy noha az amerikai külügyminiszter a párbeszéd erősítését hangsúlyozta, a főbb kérdésekben sem közeledtek az álláspontok, maradtak az ellentétek.

A két ország aktuális vitás kérdéseinek hátterében alapvető konfliktus húzódik meg. Washington hegemóniája őrzésére törekszik, és versenytársnak tekinti Kínát, Pekingnek azonban nem célja egy saját maga által vezetett unipoláris világ megteremtése – olvasható az elemzésben, amelyből az is kiderül: Kína a hatalom összes spektrumát tekintve még nem tart ott, mint az Egyesült Államok, de az orosz–ukrán háború arra is rávilágított, hogy az USA sem ugyanaz, mint korábban.