Antony Blinken az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására hívta fel Üzbegisztán figyelmét

Tavaly július elején az üzbegisztáni autonóm Karakalpaksztán Autonóm Köztársaságban zavargások törtek ki

KÜLFÖLD
  • 2023.03.01. - 11:37
Cikk borítókép
Antony BlinkenAFP/ANADOLU AGENCY/COSTAS BALTAS | AFP/ANADOLU AGENCY/COSTAS BALTAS

Az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására hívta fel szerdán Üzbegisztán figyelmét Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki első ízben látogatott a közép-ázsiai köztársaságba.

A taskenti látogatás része az amerikai külügyminiszter közép-ázsiai körútjának. Előző nap a kazah fővárosban, Asztanában tárgyalt, ahol az öt közép-ázsiai köztársaság (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) külügyminisztereivel is találkozott.

Az amerikai külügyi szóvivő tájékoztatása szerint Savkat Mirzijojev üzbég elnök is fogadta Blinkent. A találkozón az amerikai miniszter az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét sürgette, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságának és az átláthatóságnak a megteremtését.

Üzbegisztánt 2016 óta Mirzijojev korábbi kormányfő vezeti, aki a tekintélyelvűnek tartott Iszlam Karimov halála után került hatalomra.

A mintegy 35 millió lakosú, legnépesebb közép-ázsiai ország élén Mirzijojev jelentős gazdasági és társadalmi reformokat hajtott végre, de a nem kormányzati szervezetek azzal vádolják a kormányzatot, hogy nem tartja tiszteletben az alapvető szabadságjogokat.

Tavaly július elején az üzbegisztáni autonóm Karakalpaksztán Autonóm Köztársaságban zavargások törtek ki, amelyeket a területi autonómia korlátozásának terve váltott ki.

A karhatalom erőszakot is alkalmazott, amelynek során hivatalos adatok szerint 21 tüntető meghalt, 243-an megsebesültek, és mintegy félezer embert őrizetbe vettek. Az államfő egy hónapra rendkívüli állapotot hirdetett a tartományban, de végül elállt az alkotmány módosításának tervétől.

Az áldozatok listája még mindig nem érhető el, és a halálesetek körülményeit sem hozták nyilvánosságra a helyi hatóságok. Idén január végén 16 embert 3–16 év közötti börtönbüntetésre ítéltek a tüntetéseken való részvételük miatt, és 39 további vádlott ellen folyik ilyen eljárás.

Reklám