Bűnjelraktárban várják sorsukat a lefoglalt áruk
Évente csaknem háromszázmilliárd forint kárt okoznak a hamis termékek, amelyek további sorsáról a Karitatív Tanács és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal dönt
KRÓNIKA
- 2018.07.28. - 03:10
Több mint félmillió forint értékben foglalt le hamis márkajelzésű termékeket a Békés megyei pénzügyőrség az elmúlt két héten. A gyulai bolhapiacon például hamis márkajelzésű táskákat, pénztárcákat, napszemüvegeket, órákat, valamint parfümöket koboztak el. Joggal vetődik fel a kérdés, mi lesz ezeknek a termékek sorsa.
Egy békéscsabai távol-keleti árukat forgalmazó áruházban is eredményes volt a kutakodás: itt mintegy százhetvenötezer forint értékű hamis világmárkájú táskákra bukkantak a pénzügyőrök, holott a NAV ADÓtraffipax internetes oldalán mindig jelzik, mikor és hol fognak ellenőrzéseket tartani. Az eladók egyik helyszínen sem tudták bemutatni a szükséges engedélyeket, így a termékek lefoglalása után szabálysértési eljárást indítottak az árusok ellen.
A lefoglalt termékek sorsáról, sajátosságaik szerint, az elkobzásról szóló bírósági döntés után három megoldás is lehetséges: a közérdekű felhasználás, az értékesítés, illetve a megsemmisítés. A teljes kivonás (ez alatt a megsemmisítést kell érteni) azokat a dolgokat érinti, amelyek szellemi tulajdonjogot sértenek. Ezeket akkor is megsemmisítik, ha a vásárló már kifizette a terméket, és ebbe a kategóriába tartoznak a közrendet, a közegészséget, a környezetet vagy a közerkölcsöt sértő vagy veszélyeztető árucikkek – sorolta az eljárásokat Aszalós Andrea, a NAV Sajtó- és Kommunikációs Főosztályának vezetője. Ilyen például a romlandó vagy bizonytalan eredetű élelmiszer, cigaretta vagy éppen gyógyszer.
A bíróság jogerős ítéletéig az elkobzott tárgyakat egy harmincnyolcezer négyzetméteres bűnjelraktárban tárolják, majd egy részüket szemétégetőben semmisítik meg. A használható, de nem eredeti ruhaneműk sorsáról a jogtulajdonos dönthet. Amennyiben nem sérti a cég érdekeit, karitatív célra adják át az utánzatot. A használható élelmiszerekről a Karitatív Tanács – amelynek tagja a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Katolikus Karitász – dönt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal együtt – utalt az együttműködésre Aszalós Andrea.
Létezik hamisítás elleni világnap is, ezt a Global Anti-Counterfeiting Group (GACG) kezdeményezte azért, hogy felhívja a figyelmet a szellemi tulajdon fontosságára – tájékoztatta lapunkat Leopold Róbert pénzügyőr őrnagy, a NAV szóvivője. Évente mintegy háromszázmilliárd forint forgalomkiesést okoz Magyarországon a hamisítás, amely csaknem öt százalékkal több az uniós átlagnál. A legnagyobb anyagi károkat Magyarországon a gyógyszeripar szenvedi el a jogszerűtlen forrásból származó és főleg az interneten rendelt gyógyszerek miatt, itt évente nagyjából száznegyvenmilliárd forint a veszteség.
Ez az összeg a szektor bevételének tizennégy százalékát jelenti – emelte ki az őrnagy. A ruházati termékek és okostelefonok hamisításából származó bevételkiesés hetven-, illetve huszonkilencmilliárd forint kárt okoz, de a negyedik helyen szereplő borok és szeszes italok területén is súlyos, évi tizenhétmilliárd forintnyi kár éri a gazdasági szereplőket – sorolta a szóvivő.
A lefoglalt termékek sorsáról, sajátosságaik szerint, az elkobzásról szóló bírósági döntés után három megoldás is lehetséges: a közérdekű felhasználás, az értékesítés, illetve a megsemmisítés. A teljes kivonás (ez alatt a megsemmisítést kell érteni) azokat a dolgokat érinti, amelyek szellemi tulajdonjogot sértenek. Ezeket akkor is megsemmisítik, ha a vásárló már kifizette a terméket, és ebbe a kategóriába tartoznak a közrendet, a közegészséget, a környezetet vagy a közerkölcsöt sértő vagy veszélyeztető árucikkek – sorolta az eljárásokat Aszalós Andrea, a NAV Sajtó- és Kommunikációs Főosztályának vezetője. Ilyen például a romlandó vagy bizonytalan eredetű élelmiszer, cigaretta vagy éppen gyógyszer.
A bíróság jogerős ítéletéig az elkobzott tárgyakat egy harmincnyolcezer négyzetméteres bűnjelraktárban tárolják, majd egy részüket szemétégetőben semmisítik meg. A használható, de nem eredeti ruhaneműk sorsáról a jogtulajdonos dönthet. Amennyiben nem sérti a cég érdekeit, karitatív célra adják át az utánzatot. A használható élelmiszerekről a Karitatív Tanács – amelynek tagja a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Katolikus Karitász – dönt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal együtt – utalt az együttműködésre Aszalós Andrea.
Létezik hamisítás elleni világnap is, ezt a Global Anti-Counterfeiting Group (GACG) kezdeményezte azért, hogy felhívja a figyelmet a szellemi tulajdon fontosságára – tájékoztatta lapunkat Leopold Róbert pénzügyőr őrnagy, a NAV szóvivője. Évente mintegy háromszázmilliárd forint forgalomkiesést okoz Magyarországon a hamisítás, amely csaknem öt százalékkal több az uniós átlagnál. A legnagyobb anyagi károkat Magyarországon a gyógyszeripar szenvedi el a jogszerűtlen forrásból származó és főleg az interneten rendelt gyógyszerek miatt, itt évente nagyjából száznegyvenmilliárd forint a veszteség.
Ez az összeg a szektor bevételének tizennégy százalékát jelenti – emelte ki az őrnagy. A ruházati termékek és okostelefonok hamisításából származó bevételkiesés hetven-, illetve huszonkilencmilliárd forint kárt okoz, de a negyedik helyen szereplő borok és szeszes italok területén is súlyos, évi tizenhétmilliárd forintnyi kár éri a gazdasági szereplőket – sorolta a szóvivő.
