Egy találmány, ami mindent átírt az életben

Ki ne játszott volna el a gondolattal legalább egyszer, hogy egy nap luxuspenthouse-ból tekint le a világra. Különös, de alig másfél évszázada ettől a gondolattól viszolygott a legtöbb ember. Ugyanis a felsőbb emeletekre feljutni igen fáradtságos volt, jellemzően a szegények vásároltak emeleti lakásokat, míg a gazdagok az alsóbb szintek kényelmét élvezték. Ezen a fizikai társadalmi hierarchián változtatott egy találmány, mely örökre megváltoztatta városaink képét. Ez nem más, mint a lift története.

A lift története zuhanással kezdődött

A liftek korai típusai már az ókorban megjelentek: a feljegyzések alapján a legkorábbi ismert felvonót Arkhimédész alkotta meg, i. e. 236-ban, mely egy álltok hajtotta egyszerű szerkezet volt. A rómaiak is ellesték a filozófus ötletét, hisz a Colosseumban nem kevesebb, mint 25 lift segítette az állatok porondra emelését.

Ugyan a középkortól kezdve egészen a felvilágosodásig próbálkoztak liftek építésével, ezek a korai prototípusok kis magasságokba, lassan juttatták fel az embereket, a biztonság kifejezés pedig nem szerepelt a jellemzőik között.

Az ipari forradalmat kísérő technológiai fejlődés kellett ahhoz, hogy a modern felvonók megjelenjenek. A 18-19. század fordulójának modelljeit még gőz, hidraulika hajtotta, és nem embert, hanem árut, valamint nyersanyagot szállítottak a bányákból. Burton és Homer építészek 1823-as prototípusa még csak látványosság volt, az 1835-ben bemutatott Teagle felvonó viszont már ellensúlyokkal működött - tudta meg a Life.

Ezen korai szerkezetek ugyan jelentősebb magasságba röpítették az embert, ám volt egy nagy hibájuk: könnyen lezuhantak. Erre talált megoldást Elisha Otis, aki az 1854-es világkiállításon mutatta be az fékrendszerrel ellátott biztonsági felvonót. A fogaskerekes, görgős szerkezet akkor sem szakadt le, amikor szándékosan elvágta a csörlőt, ami utat nyitott elterjedésüknek.

A lift történetének fordulópontja 1880-ban következett be, amikor egy német mérnök, Werner von Siemens bemutatta az első elektromos liftet. A 19. század végétől kezdve terjedt el a lift az építészetben, kezdetben csak boltok, szállodák, később lakóházak is beépítették a felvonót.

Lift vs. Páternoszter

Mielőtt rátérnénk a felvonó társadalomformáló erejére, nem mehetünk el a lift történetének egyik vakvágánya mellett. Ez nem más, mint a nyitott, folyamatosan mozgásban lévő páternoszter, melyet a gyakori balesetek miatt napjainkra a legtöbb helyen betiltottak.

Így hat a lift feltalálása az életünkre

Egészen a 19. századig az alsó szintek lakói voltak a gazdagok, míg a szegényebbek a felsőbb emeleteken kuporogtak. Egyes helyeken, mint például New Yorkban be sem építették a tetőteret, szigorúan tiltották, hogy bárki életvitelszerűen ott lakjon. Ennek oka az volt, hogy az épületek tetejére csak hosszú kirándulás után lehetett feljutni cúgos lépcsőházakban, amiért csekély kárpótlás volt a kilátás.

A lift megjelenése és elterjedése ezen változtatott egy csapásra: sikk lett a felsőbb emeleteken lakni, ahol nem csupán a panorámát, de a csöndet és tiszta levegőt is élvezhették, ami az alsó szinteken lehetetlen volt.

Amellett, hogy megváltozott az egyes vagyoni csoportok lakhatási szokása, a lift feltalálása a városképet is átszabta. Míg azt megelőzően nem tudtak sok emeletet építeni, mivel csak gyalogszerrel lehetett közlekedni, addig a felvonó révén az épületek egyre magasabbak lettek. Így épültek meg az első felhőkarcolók, a városok nem széltében, hanem felfelé terjeszkedtek, megteremtve a metropoliszok kialakítását. Kialakult a túlzsúfolt, szmogos belvárosok képe, ahol a nyüzsgés ára a privát szféra és tiszta levegő hiánya.

Fejezetek a lift történetéből

Hosszú út vezetett a primitív csörlős szerkezetektől a több száz emeletes felhőkarcolók tetejére röpítő biztonsági liftekig, ám jelentőségét nem lehet elvitatni. Nemcsak az építészetet, de a társadalmat is gyökeresen átformálta.