Több mint 400 éves ágyút tártak fel az egri várban
- 2022.10.17. - 12:16
Az egri vár legmagasabb pontján, a délkeleti ágyúdombon a helyreállításokhoz kapcsolódó régészeti kutatás során egy bronzból öntött ostromágyú került elő – tudatta az egri vár hivatalos Facebook-oldalán bejegyzésében.
A bejegyzésben beszámolnak róla, hogy, az ágyúdombot, amely egy kőfallal körülvett, több mint tíz méter magas, mesterséges domb, a 19. század óta Szép bástyának is nevezik. Eredeti formájában 1542 után kezdték építeni a belső vár délkeleti sarkán, a külső várba vezető Setét kapu mellett.
Az 1552-es ostromra felsorakoztatott török faltörő ütegek romboló tüzére válaszul többek között erről a dombról szólaltak meg a védők ágyúi. Tinódinak az egri vár viadaláról szóló énekéből tudjuk, hogy az ágyúdomb tetején palánkot és földdel töltött kasokat helyeztek el.
Az 1560-as években az ágyúdombot többször javították és magasították, illetve külső rézsűjét kettős cölöppalánkkal erősítették meg. Utolsó, immár kőből épített körítőfalakkal történő átépítése a török uralom idejére tehető.
Evlia Cselebi török utazó emlékiratai szerint Musztafa pasa (1636–38) idején épült. Leírása szerint ez az ágyúdomb „az egész városra nézve magaslat, és még a repülő madarat sem engedi átrepülni. Húsz hosszú ágyúja van, amelyeket látni kell”. Ezek egyike lehetett a most előkerült, körülbelül két-három tonna súlyú ágyú, amelynek csőhossza több mint három méter, kalibere (vagyis a csőfurat átmérője) 17 cm. Az ágyú mellett összesen 19 darab tömör vas ágyúgolyót sikerült feltárni, amelyek egyenként 15-16 kilogrammot nyomnak.
Eger vára 1687-ben felszabadult az oszmán uralom alól. A várban berendezkedő keresztény hadak 1690-ben is leltárba vették az itt talált ágyúkat. Az ebben említett, „30 fontos török ágyú, amelynek vége szétrepedt, és ezért újból öntendő” az, ami most előkerült.
A cső a Rákóczi-szabadságharc idején zajló harcok során kerülhetett a földbe. A több mint 400 éves ágyú felfedezése azért igazi szenzáció, mert teljes ágyúcsövek ritkán és csak kivételes szerencsével őrződnek meg. Emellett ez az ágyú hírmondója a vár izgalmas történetének: feltehetően látta Eger tragikus elestét (1596), a török kiűzését (1687), majd Rákóczi fejedelem ünnepélyes egri bevonulását (1705).
Az ágyút nem sokkal a feltárás után elhelyezték a várfalakon belül, így azt már a látogatók is megtekinthetik.
