Naponta egymilliárd étkezésnyi élelmet pazaroltunk el világszerte

Inger Andersen, az UNEP igazgatója globális tragédiának minősítette az élelmiszer-pazarlást, figyelmeztetve, hogy mindeközben a világ számos részén emberek milliói éheznek.

A jelentés összeállításában közreműködő WRAP nem kormányzati szervezet munkatársa, Richard Swannell megdöbbentőnek nevezte a számot, és kiemelte, hogy csak az elpazarolt ételből a világ összes éhezőjét – becslések szerint 800 millió embert – el lehetne látni napi egy étkezéssel.

Elmondta: a jelenségért részben az okolható, hogy sok háztartás rosszul méri fel saját élelmiszer-szükségletét, a vásárlók pedig hajlamosak eldobni olyan ételeket, melyek szavatossága bár lejárt, de fogyaszthatók lennének.

Az élelmiszer-pazarlás 60 százalékáért, azaz világszerte 631 millió tonnáért a háztartások felelősek, őket követi a vendéglátóipar és az áruházak 28 százalékkal, 12 százalékot pedig hentesek és zöldségesek számlájára lehet írni – áll a jelentésben.

Becslések szerint a pazarlás évi ezermilliárd dollárral ér fel.

A mostani a témában az ENSZ második jelentése, az UNEP részéről Clementine O'Connor pedig azt mondta, minél többet kutatják az élelmiszerpazarlás jelenségét, annál több pazarlásra bukkannak.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi szabályozások mellett a kereskedelemben jobban megéri kidobni az ételt, mint más, fenntartható alternatívát keresni.

„Gyorsabb és könnyebb, mert a felesleget nem adóztatják meg, vagy csak nagyon kis mértékben” – közölte.

A jelentésben rámutatnak arra, hogy az élelmiszer-pazarlás – amely az ételek egyötödére rúg – nem pusztán a tehetős országokban fordul elő, hanem globális probléma.

Hozzáteszik, hogy a jelenség környezetvédelmi kudarc is, mert tíz százalék szén-dioxid-kibocsátást eredményez, emellett hatalmas mezőgazdasági területek szükségeltetnek olyan termések learatásához, amelyeket voltaképpen sosem fognak elfogyasztani.