Az orosz–ukrán háború felülírta a külkereskedelmi kilátásokat
Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai viszály miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra át lehet irányítani
- 2022.04.08. - 00:49
Az árváltozások hatása jelentősen hozzájárul az export és az import dinamikus növekedéséhez, az energia- és alapanyagárak emelkedése az importárakat jobban felhajtja, ezért a cserearányok romlása miatt az első félévben deficittel számolnak az elemzők a külkereskedelmi mérlegben.
Februárban az export euróban számított értéke 17,7 százalékkal, az importé 29,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi egyenleg 876 millió euróval romlott, 91 millió euró deficitet mutatott – írta tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap kiadott első becslésében.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően nőtt az export euróban mért értéke, ugyanakkor az erőteljes belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energia miatt nőtt az importé.
Mint kiderült: az orosz–ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árának drasztikus emelkedése meredeken rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak megugrása. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra át lehet irányítani.
Úgy fogalmazott: a beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számít az idei év első felében is, az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt azonban a második félévben ismét javulhat a külkereskedelmi egyenleg. A háború miatt azonban idén hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után – tette hozzá a Takarékbank elemzője.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője is arra mutatott rá, hogy a növekvő energiaárak elsősorban az importoldalt érintik, ezzel magyarázható, hogy importoldalon jóval nagyobb a növekedés, mint az exportban. Úgy fogalmazott: a behozatal növekedésében szerepet játszhatott a kiskereskedelmi forgalom jelentős bővülése is.
Az adatokból azonban látszik egy általános árnövekedés is, hiszen vélhetően az exportoldalon sem csak az ipari termelés bővülése játszott szerepet, hanem az árak emelkedése is. E tényezők miatt az egyenleg összességében romlott, ugyanakkor a vártnál kisebb mértékben. A következő időszak fontos feladatai közé tartozik a részben a növekvő energiaárak miatt romló külkereskedelmi egyenleg javítása, amelyre elsősorban az export növelésén keresztül kerülhet sor – magyarázta Regős Gábor.
