Gyógyhely lett a Matyóföld fővárosa
Mezőkövesd népművészetével vált híressé, a Zsóry vize ismert fürdővé tette
- 2015.03.10. - 15:52
A Bükkalja és az Alföld határán fekvő Mezőkövesd matyó népművészetéről híres. A múlt század harmincas éveiben olaj után kutatva bukkantak kénes termálvízre, s az akkori földbirtokosáról elnevezett Zsóry fürdőt 1983-ban nyilvánították gyógyfürdővé.
„Matyóföld szíve” 1464-ben Mátyás királytól kapott mezővárosi rangot, s a helyi hagyomány szerint hálából sok fiúgyermeket kereszteltek el a királyról. A Mátyás becézéséből alakulhatott ki a „matyó” elnevezés. Mezőkövesd mellett Szentistván és Tard tartozik még Matyóföldhöz. A három település katolikus „szigetet” alkot a javarészt reformátusok lakta környezetben. Elsősorban népi kultúrája révén ismert e népcsoport, hímzőművészete fő eleme a matyó rózsa motívuma. Hagyatéka 2012-ben felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO-listájára. A díszes népviselet elegáns, kiemeli a testforma szépségét is. Virágkorát az első világháború előtt élte. Ekkoriban általános volt az elszegényedés, mégis igyekezett minden család beszerezni a viseleteket – akár óriási anyagi áldozat árán. Erre utal Szabó Zoltán szociográfiájának találó címe: Cifra nyomorúság. Jellemző, hogy 1886-ban Kövesd elvesztette városi rangját is.
Ezt a világot, ennek népművészeti kultúráját, a világhírű matyó hímzést tanulmányozhatjuk a 2006-ban az Év Múzeuma címmel kitüntetett Matyó Múzeumban, és a régi településszerkezetet megőrző, hangulatos Hadas városrészben tett séta során. Itt a százötven éves parasztházakban alkotóműhelyek működnek. Ilyen a Bútorfestő Alkotóház, a Mézeskalácsos Tájház, a Népi Művészetek Háza. A Kisjankó Bori Emlékház névadója motívumkincset gazdagító fantáziájával kiemelkedett a hímzőasszonyok közül, s nem állt be azoknak a sorába, akik, a kereskedelem igényeit kielégítve, sablonos formák hímzésével „termeltek”.
Még 1973-ban Mezőkövesd ismét város lett, s a fejlődésben nem kis szerepe volt annak, hogy a mintegy hetven éve olajkeresés közben talált termálvizet 1968-ban gyógyvízzé nyilvánították. A várostól két-három kilométerre fekvő Zsóry ma már a legjobb gyógyfürdőink közé tartozik, 2013 nyarán az országban tizenötödikként megkapta a gyógyhely minősítést. A Zsóry szomszédságában a négycsillagos Balneo Szálló vezetéken át kapja a gyógyvizet. Figyelemre méltó a háromcsillagos Hajnal is, amely saját kúttal rendelkezik, s egyedülálló, alternatív gyógyászati egysége révén népszerű. Elsősorban érszűkület, mozgásszervi betegségek gyógyítására vannak felkészülve, de foglalkoznak hang-, fény-, víz- és mágnesterápiával is.
