Fenntartható pályára állt a gazdasági növekedés 2013-ban, ami jó alapot adott az idei évre a teljesítmény további erősödéséhez – jelentette ki tegnap Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a 2013-as büdzsé zárszámadásáról szóló javaslat országgyűlési vitáját megnyitó expozéjában. A fogyasztás élénkül, a beruházások száma nő, a bérek emelkednek, ami tükrözi a kormányzat reformpolitikájának eredményét.
A nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerik a kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit, ezt mutatja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése is – hangsúlyozta Tállai András. A kabinet tavaly folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett strukturális reformjait, amelyek fő célja a magas államadósság csökkentése, a versenyképesség javítása, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása és az ország növekedési potenciáljának emelése volt – fejtette ki az államtitkár.
Tájékoztatása szerint Magyarország bruttó hazai összterméke 2013-ban 1,5 százalékkal bővült, és tavaly már a belső kereslet is pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez. Majd jelezte, hogy a beruházások (5,2 százalékkal) és a lakossági fogyasztás (0,2 százalékkal) egyaránt nőtt. Megjegyezte, hogy a fogyasztás élénkülésében szerepet játszottak a rezsicsökkentések, valamint az is, hogy a foglalkoztatottság rekordszintű bővülésén keresztül emelkedtek a reáljövedelmek, és javult a fogyasztói bizalom. A beruházások számottevő bővülése pedig azért is kedvező – magyarázta –, mert a felépülő termelő- és szolgáltatókapacitások nemcsak rövid, hanem hosszú távon is elősegítik a gazdasági növekedést. Az államtitkár elmondta, tavaly a mezőgazdaság, a feldolgozó- és az építőipar is bővült, a munkaerőpiacon pedig folytatódott a foglalkoztatottak számának 2010 nyarán megindult növekedése. Nemzetgazdasági szinten a nettó keresetek 4,9, míg a reálbérek 3,2 százalékkal emelkedtek – közölte. Tavaly évtizedek óta nem látott alacsony, 1,7 százalékos átlagos árnövekedést regisztráltak az országban – folytatta –, ami szintén visszavezethető egyrészt a rezsicsökkentésre, másrészt a globális olaj- és élelmiszerár-csökkenésre, valamint az alacsony külföldi inflációs környezetre. Az államháztartásról elmondta, hogy a 2013. évi pénzforgalmi hiány 819,9 milliárd forint lett, ami a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,7 százaléka. Ezen belül a központi alrendszer hiánya az 1125,2 milliárd forintos előirányzathoz képest kedvezőbben, 932,8 milliárd forintra teljesült. A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,4 százaléka lett – ismertette az adatokat. A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2013. évi kiadása 6707,2 milliárd forintra teljesült, ami 1640 milliárd forinttal, mintegy 32,4 százalékkal több a 2012-es teljesítésnél.
A nemzetgazdasági tárca államtitkára arról is beszélt, hogy az előző évben a kifizetett uniós források a GDP több mint öt százalékát tették ki, és kijelenthető, hogy „az uniós költségvetésből érkező források jóval meghaladják a hozzájárulásunk összegét”.
Végül a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjával kapcsolatban Tállai András elmondta, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap tavalyi többletbevétele 1,3 milliárd forint, az Egészségbiztosítási Alap hiánya pedig mindössze félmilliárd forint volt.
A 2015-ös menetrend
augusztus 1. A kormány dönt a makrogazdasági mutatókról, a kiadási és bevételi főösszegről és a tervezhető hiány mértékéről
augusztus 8. Döntés a fejezetgazdák számára tervezhető keretszámokról (tervezési körirat)
augusztus 8–20. A tervezési körirat elküldése
augusztus 31. Részletes visszatervezés
szeptember Egyeztetések, korrekciók, kormánydöntések átvezetése
szeptember 30. A tervezetet megkapja a Költségvetési Tanács
október 15. A nemzetgazdasági miniszter benyújtja a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek
október 30. Az Országgyűlés elfogadja a 2015-ös büdzsét
Röviden
Politikusok a gazdaságról
- A Fidesz részéről a gazdasági fordulat éveként jellemezte 2013-at Szűcs Lajos a zárszámadás vitájában. A kormánypárti politikus kiemelte, egyidejűleg megvalósult a költségvetési stabilizáció, tartósan alacsony lett a hiány, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormány több pénzt hagyott az embereknél, és a növekedés gátjának tartott devizaadósság csökkentése érdekében is számos intézkedést hozott – mondta.
- A KDNP részéről Latorcai János úgy fogalmazott, hogy a makrogazdasági számok tények, és ezek makacs dolgok, makacsul jelzik, hogy 2013 a gazdasági és a költségvetési fordulat éve volt. Ezt támasztja alá a napirenden lévő törvényjavaslat és a zárszámadás végrehajtását ellenőrző jelentés is – hangsúlyozta.
- Az MSZP vezérszónoka szerint ma az államadósság nagyobb, mint valaha volt, nagyobb, mint 2010-ben, Orbán Viktor kormányzásának kezdetén. Erről Burány Sándor, a költségvetési bizottság elnöke beszélt. Az ellenzéki politikus szerint az államadósság elleni harcot a kormány elbukta, nem lehet csökkenő adósságpályáról beszélni.
- A Jobbik véleménye szerint a kabinetnek annak ellenére sem sikerül csökkentenie az államadósságot, hogy ezt a célt már a megelőző Orbán-kormány is kitűzte maga elé. Az elmúlt éveket hat különböző költségvetési kiigazító csomag jellemezte – tette hozzá.
Állami Számvevőszék: Stabil a gazdálkodás
A fenntartható költségvetést és a fejlődést szolgálják a főbb makrogazdasági mutatók – mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 2013-as büdzsé zárszámadásának vitájában. Domokos László (képünkön) a számvevőszék elemzése alapján arról is beszámolt, hogy stabilizálódott az önkormányzatok gazdálkodása, a helyhatóságok kedvezőbb költségvetési egyenlege pedig hosszabb távon is fenntartható. Az ÁSZ elnöke javuló költségvetési fegyelemről beszélt esetükben, valamint kiemelkedő egyenlegteljesítményről. Az európai uniós támogatások 45 százalékkal növekedtek az előző évihez képest, felhasználásuk többsége azonban az év második felére húzódott – tette hozzá. Beszámolója szerint, míg az ország 272 milliárd forinttal járult hozzá az unió költségvetéséhez, itthon 1583 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása teljesült. Hozzátette, a kifizetések aránya a megelőző év mintegy 40 százalékáról 61 százalékra emelkedett. Az adó- és adójellegű bevételek 6,1 százalékos növekedést mutattak tavaly 2012-höz képest – folytatta –, a mintegy 534 milliárd forintos növekedés azonban 7,2 százalékkal maradt el a tervezettől. A lakossági befizetések 2,8 százalékkal növekedtek, a cégek befizetései 0,4 százalékkal csökkentek, míg a fogyasztási adókból származó bevételek 9,5 százalékos emelkedést mutattak – fejtette ki. Domokos László beszámolt arról is, hogy a számvevők a tavalyi költségvetési folyamatok makrogazdasági folyamatairól elemzést is készítettek. Ebben megállapították, hogy a makrogazdasági célok teljesülése, vagyis a költségvetés stabilizálása, a gazdasági növekedés elindítása, a foglalkoztatás bővítése és az adósságráta csökkentése javuló makrogazdasági környezetet mutat. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételének kilencszázalékos emelkedéséről számolt be az ÁSZ elnöke, az egészségbiztosítási alapból a szociális hozzájárulás miatti kiesést pedig a költségvetési hozzájárulás pótolta. Mint mondta, ellenőrzésük során 3,1 milliárd forint értékben tártak fel hibákat, ami elenyésző a kiadások mértékéhez képest.
