Ha a téli álmából ébredő medve a barlangjából kijőve napos időt talál, megijed az árnyékától, és visszabújik a vackára

Február 2-án ünnepli a katolikus egyház Gyertyaszentelő Boldogasszony napját. A népi hiedelem szerint, ha ma fénylik az idő, hideg lészen, de ha keményen fagy, vége a télnek.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a katolikus hívők arra emlékeznek, amikor Szűz Mária negyven nappal a születése után a jeruzsálemi templomban bemutatta a kis Jézust.
A jeles naphoz többek között időjóslások is fűződnek. Úgy vélték, hogyha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ahogy a mondás is tartja: „Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön.”
A legelterjedtebb néphagyomány szerint, ha a téli álmából felébredő medve a barlangjából kijőve napos időt talál, megijed az árnyékától, és visszabújik a vackára. A korai, csalóka napfény ugyanis azt jelzi, hogy a tél még nem tombolta ki magát, a zord idők java még hátravan. Ha azonban felhők takarják el az eget, az a medvének azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek.
