Stoltenberg: Az Európai Unió egyedül nem tudja megvédeni Európát

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: az EU védelmi képességének erősítése azzal a kockázattal jár, hogy "gyengíti a transzatlanti köteléket, megkettőzi mindazt, ami a NATO-ban már megvan és diszkriminálja a NATO EU-n kívüli tagjait".

Mint mondta, már csak földrajzi okokból is nehezen képzelhető el Európa védelme Norvégia, Törökország és az EU-ból távozó Nagy-Britannia nélkül, és a kontinens hathatós védelemhez továbbra is elengedhetetlennek tűnik az Egyesült Államok és Kanada hozzájárulása.

Azonban a kockázatok kiiktatásával az EU védelmi képessége nagy lehetőség a NATO számára - tette hozzá az észak-atlanti szövetség főtitkára, rámutatva, hogy az EU polgárainak 90 százaléka NATO-tagországban él. Kiemelte, hogy az EU-s terveket úgy kell kivitelezni, hogy ne a NATO "alternatívája", hanem a szövetséget "kiegészítő" képződmény alakuljék ki.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy az utóbbi években megjelent aggodalmak ellenére a NATO továbbra is "a legerősebb, a leghatékonyabb és legmegbízhatóbb szövetség, amelyet valaha látott a világ".  Ezt mutatja többek között, hogy az Egyesült Államok nem fordult el Európától, hanem éppen ellenkezőleg, erősítette jelenlétét, és egyre több tagállam közelíti védelmi kiadásait az elvárt szinthez, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összeghez. Rámutatott, hogy 2014-ben mindössze 3 NATO-tag teljesítette ezt az elvárást, az idén viszont már várhatóan 8 tagállam, 2024-re pedig legkevesebb 15 tagállam.

A NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy a hidegháború után ismét komoly veszélyforrássá váltak a nukleáris fegyverek. Mint mondta, a szövetséget erősen nyugtalanítja az orosz nukleáris erő modernizációja, és az, hogy Moszkva a korábbinál nagyobb jelentőséget tulajdonít az atomfegyvereknek a katonai stratégiájában. 

A NATO elvárja Moszkvától, hogy adjon részletes és átlátható tájékoztatást törekvéseiről - mondta Jens Stoltenberg. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy meg kell védeni a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) megkötött szerződést. A Nyugat szerint Oroszország megsérti az INF-szerződést új fejlesztésű rakétarendszerével, amellyel nukleáris csapást lehet mérni Európára. Azonban Jens Stoltenberg szavai szerint a NATO-t nemcsak az orosz törekvések, hanem Irán és Észak-Korea tevékenysége is aggasztja. Hangsúlyozta, hogy a NATO mindig is az atomfegyverek nélküli világért küzdött, viszont "amíg léteznek atomfegyverek, addig a NATO is nukleáris fegyverekkel rendelkező szövetség lesz, mert nem biztonságos világ az olyan világ, amelyben Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának vannak atomfegyverei, a NATO-nak pedig nincsenek".

Nincsen tartós biztonság, ha a béke helyreállítása után nem indul el a felszabadított területek fejlesztése, ezért a nemzetközi közösségnek egy átfogó biztonságpolitikai paktumra van szüksége, amely egyenrangúként kezeli a katonai-védelmi és a fejlesztési ügyeket - hangsúlyozta a német védelmi miniszter pénteken a konferenciát megnyitó beszédében.

Ursula von der Leyen kiemelte, hogy mit sem ér az Iraki Moszul megtisztítása az Iszlám Állam terrorszervezet dzsihadistáitól, ha a város lakossága éhezik.

A védelempolitika és a fejlesztéspolitika ugyanannak az éremnek a két oldala, ezért a német koalíciós szerződésben rögzítették, hogy a plusz költségvetési bevételeket két területre, a védelmi képességek erősítésére és a nemzetközi fejlesztési együttműködésre összpontosítják, méghozzá egyenlő arányban - mondta.

Hozzátette, hogy nem létezhet olyan munkamegosztás, amelyben az Egyesült Államok csak a katonai, védelmi tevékenységeket vállalja. Washingtonnak sem szabad elhanyagolnia a fejlesztéspolitikát, az ENSZ-et pedig nem gyengíteni, hanem erősíteni kell.

A nemzetközi menekültválság megmutatta, hogy erősíteni kell az ENSZ menekültügyi főbiztosságát, élelmezésügyi programját és gyermekvédelmi szervezetét (UNHCR, WFP, UNICEF) - hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Az Európai Unióról szólva nagy eredménynek nevezte az uniós katonai integráció, a közösség védelmi képességének fejlesztését szolgáló úgynevezett állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozását. Hozzátette, hogy a közös külpolitikában is előrelépésre, egy "külpolitikai PESCO" kidolgozására és egy "közös stratégiai kultúra" elterjesztésére van szükség.

Hangsúlyozta, hogy az EU-s külpolitikában el kell mozdulni az egyhangúlagos döntéshozataltól a többségi döntéshozatal felé. Az olyan globális kihívások, mint a terrorizmus, a klímaváltozás és a szegénység, arra kényszerítik az EU-t, hogy "fokozza a tempót", ezért el kell kerülni, hogy egy vagy néhány tagország a vétójog révén gátolja mindazokat, akik együtt előre akarnak lépni.

Parly: Az európai együttműködés "nem luxus, hanem szükségszerűség"

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a konferencia második előadója, Florence Parly francia védelmi miniszter, aki kijelentette, hogy le kell számolni "a bürokrácia és a konszenzus önkényuralmával", mert az európai együttműködés "nem luxus, hanem szükségszerűség". Hozzátette, hogy a védelmi politikában meg kell teremteni az EU "stratégiai autonómiáját", vagyis képessé kell válnia arra, hogy a NATO-tól és az Egyesült Államoktól függetlenül, önállóan reagáljon, ha fenyegetés éri.

Lavrov a kelet-ukrajnai válság rendezéséről tárgyalt ukrán hivatali kollégájával

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ukrán hivatali kollégájával, Pavlo Klimkinnel pénteken Münchenben a kelet-ukrajnai válság rendezéséről, a 2015 februárjában Minszkben nemzetközi közvetítés eredményeként aláírt egyezmények rendelkezéseinek teljesítéséről, illetve az ENSZ Donyec-medencében játszott szerepéről tárgyalt - közölte az orosz külügyminisztérium.

A tárgyalásról szólva Klimkin elmondta, hogy semmilyen megállapodás nem született. "A párbeszédet folytatnunk kell. Egyelőre semmiben sem állapodtunk meg, mert eltér az orosz álláspont a mienktől" - emelte ki az ukrán külügyminiszter, aki szerint humanitárius szempontból mégis jelentős volt a találkozó, hiszen új lendületet adhat a megbeszéléseknek. Mint mondta, a tárgyalások szombaton folytatódhatnak az orosz-ukrán-német-francia részvétellel működő, úgynevezett "normandiai négyek" csoportjának keretében.

A müncheni konferencián részt vevő orosz tárgyalási delegáció is késznek mutatkozott arra, hogy február 17-én tartsák meg a normandiai négyek eredetileg péntekre kitűzött tanácskozását, amelyet Sigmar Gabriel német külügyminiszter távolléte miatt kellett elhalasztani. A német tárcavezető ugyanis váratlanul Berlinbe kellett utaznia egy sajtókonferenciára, amelyet a Die Welt című német lap Törökországban egy éve bebörtönzött tudósítójának, Deniz Yücelnek péntek délután bejelentett szabadlábra helyezése ügyében tart.