Kisregény írja át Szabó Magda pályakezdésének történetét

A Kossuth-díjas néhai alkotó most megjelent művét idén nyáron fedezték föl (Fotó: MH)

Az életműsorozat részeként napvilágot látott nemrég Szabó Magda korai, 1944-ben írt Csigaház című, eddig kiadatlan kisregénye. A Jaffa Kiadó gondozásában megjelent mű megtalálásáról Jolsvai Júlia főszerkesztő a Hadikban tartott keddi bemutatón lapunknak elmondta: az idén nyáron sokat járt Tasi Gézához, aki Szabó Magda jogutódja és hagyatékának kezelője, véletlenül találta meg nála a két kézírásos füzetet.

A könyvbemutatót Juhász Anna irodalmár vezette, Jolsvai Júlia a kötet életműben betöltött szerepéről pedig elmondta, hogy ennek az irodalomtörténeti jelentőségű felfedezésnek köszönhetően újra kell írni a szerző pályakezdésének történetét. A Csigaház természetesen magán viseli a kezdeti szárnypróbálgatások jegyeit, nem tekinthető kidolgozott és kiforrott alkotásnak, de magán hordozza későbbiek jegyeit – írja a kötet utószavában Jolsvai Júlia. A beszélgetésen pedig rámutatott: még nem találták meg azokat a szövegeit, amelyeket a debreceni Dóczi Leánynevelő Intézet iskolaújságjába írt.

Az 1939-ben, Bécsben játszódó, sokszereplős Csigaházat személyes élmény ihlette: 1935 és 1938 között a szüneteket a bécsi Zsófia Otthonban töltötte Szabó Magda, s ez adta a regény alapélményét. Egész életében fontos volt neki az osztrák főváros, előbb ismerte, mint Budapestet – mutatott rá Jolsvai Júlia.

Juhász Anna fölvetette, hogy a regény címe tulajdonképpen metafora, ugyanolyan, mint Az őz vagy Az ajtó: a főszerkesztő szerint a regény időkezelését a „csigalassúság” jellemzi, mintha ki lenne merevítve az idő. Panzióban játszódik a történet, amely egy ponton túl elszakad a valóságtól, és kirajzolódik előttünk egy szerelmi három- vagy inkább négyszög.

Ahogy több művében, itt is megjelenik a szegénység témája, illetve az erős női karakterek és a lélektaniság. Jolsvai Júlia kifejtette, hogy ebben is plasztikusan írja le a szegénységet, azt, amelyet az ember gyermekként él meg, és amely elől felnőtt korban bármi áron, de menekülni akar.

A kötet szerkesztéséről Jolsvai Júlia hangsúlyozta, könnyű Szabó Magda-szövegekkel dolgozni. Néhány vessző- és betűjavítást kellett csupán elvégezni, illetve néhány helyen nem sikerült rájönni a helyes olvasatra, amit zárójellel jelöltek. Hozzátette: több helyen érződik Szabó Magda latinos-németes műveltsége, amelyek megértését lábjegyzetek segítik. A kiadvány különlegessége továbbá, hogy fakszimile oldalakat közöl.

A főszerkesztő tájékoztatása szerint az idén még két kötet fog megjelenni: az egyik az Egy czitrom hajával – Szabó Magda ízei II. című családi szakácskönyv, amelyben főként az 1900-as évekből származó sütemények, édességek recept­jeit adják közre. A másik kötet pedig a Gurul a sok-sok pillanat – Szabó Magda élete képekben című fotóalbum lesz, amelybe csaknem háromszáz fényképet válogattak.

Ebben a kötetben a fotók segítségével, évtizedek szerinti felosztásban Szabó Magda egész életét nyomon követhetjük majd.