Corvin-lánc kitüntetéseket adott át Áder János a Parlamentben

Huszti Péter Kossuth-díjas színész, rendező, a nemzet művésze

Munkássága elismeréseként Jászai Mari-díjat (1974), Kossuth-díjat (1978), Hevesi Sándor-díjat (2003) kapott. 1983-ban érdemes művész, 2004-ben kiváló művész lett, 2002-ben Apáczai Csere János-díjban részesült oktatói tevékenységéért. 2006-ban Prima-díjat kapott. 2010-ben a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem díszdoktorának fogadta. 2014-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapott, s Nemzet Művésze díjban részesült. 2017-ben Madách-díjjal tüntették ki

A köztársasági elnök Kövér László házelnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen Huszti Péter színművésznek, Maróth Miklós orientalista akadémikusnak, Martonyi János korábbi külügyminiszternek,  Ritoók Zsigmond klasszikafilológus akadémikusnak, Sótonyi Péter orvos akadémikusnak valamint Sir George Radda biokémikusnak nyújtotta át az elismerést. 

Melocco Miklós szobrászművész később veszi át a kitüntetést. 

A díjak átadásakor jelen volt még Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint egyházi képviselők, kormánytagok.

Ahogy Áder János fogalmazott, a Magyar Corvin-lánc Testület névsora nem csupán egy kimagasló érdemeket összegző lista, hanem "felkérés a folytatásra": a tudás és a tapasztalat átadására, a bölcsesség megosztására, a fiatalabb generációk ösztönzésére.

Maróth Miklós Széchenyi-díjas klasszika-filológus, orientalista, akadémikus

Munkásságát 1997-ben a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmével, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével ismerték el. 2016-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki az ókori görög és arab kultúra kapcsolatának kutatásáért, az ugariti és a görög epika közötti hasonlóságokat, illetve a görög retorika és az arab logika közötti kapcsolatokat feltáró vizsgálódásai, valamint értékes, még kiadatlan arab szövegeket megjelentető publikációs munkája és tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként. Ugyanebben az évben magyar tudomány kategóriában Prima Primissima díjat kapott.

Felelevenítette a legelső Corvin-lánc birtokosa, az iskolateremtő kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó tevékenységét, aki - mint rámutatott - azt vallotta, hogy nem a lélekszám tesz naggyá nemzeteket. Ő sosem fogadta el, hogy a magyart a kis nemzetek közé sorolják - emlékeztetett. 

Áder János szerint díjak nyújtásakor nem teszünk mást, mint önmagunkban keressük az értékeket: azt a sokszínű kreativitást, találékonyságot, tudományos kíváncsiságot és lélekemelő alkotókészséget, amivel mi, magyarok hozzájárulunk a világ fejlődéséhez, közös tudásához. "Legyen szó szervezetünk működésének mélyebb megismeréséről, a nemes anyagot formálni képes szenvedélyről, az új nemzedékeknek inspirációt jelentő tanításról, emlékezetes művészi alakításról, eredményes diplomáciai tárgyalásról, korszakalkotó felismerésekről, vagy a jó hírnevünket öregbítő kutatói sikerekről" - hívta fel a figyelmet a kitüntetettek tevékenységére.

Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrász, a nemzet művésze

1975-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1982-ben érdemes művész címet kapott, 1988-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 1993-ban a Magyar Művészetért Díjat, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át. 2004-ben Prima Primissima díjat kapott, 2014-ben a nemzet művésze lett. 1990 óta a Magyar Képzőművészeti Főiskola (2001-től Magyar Képzőművészeti Egyetem) címzetes egyetemi tanára, a Magyar Művészeti Akadémia alapítóinak egyike, 2011-től a testület rendes tagja

Azt mondta: a Corvin-lánc Magyarország "igaz ügye" mögé sorakoztatja fel tiszteletre méltó nagyjainkat. A Corvin-lánc örökségének nevezte az első díjazottak hagyatékát: többek között Dohnányi Ernőét, Herczeg Ferencét, Korányi Sándorét.

Áder János felelevenítette a kiegyezés előtti időket, amikor lehetőség nyílt az ország helyzetének rendezésére. Deák Ferenc ekkor a magyarok alkotókészségében bízott - emlékeztetett az államfő. A tudást és a bátor kiállást, a bölcsességet és a céltudatosságot, az erőt és a megfontoltságot, valamint ezen erények birtokosait tartotta a legnagyobbra. Deák Ferenc tudta, hogy egy nemzet életében vannak változatlan igaz ügyek, amelyeket az ősi erények megtartásával lehet szolgálni. 

Sir George Radda (Radda György) magyar származású brit biokémikus, az MTA tiszteleti tagja

Kutatásai rendkívül széles tudományterületet ölelnek át, magukba foglalják a humán betegségekkel kapcsolatos enzimszabályozás, a bioenergetika és a biokémia területeit. Az oxfordi és számos más egyetem díszdoktora, tagja több tudományos akadémiának. 2010 óta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja. 2011-ben a Semmelweis Egyetem a Semmelweis Budapest Díjjal tüntette ki. 2016-ban vehette át a Magyar Érdemrend középkeresztjét.

A Magyar Corvin-lánc a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítésében szerzett kimagasló  érdemek elismerésére szolgál, a kitüntetéssel adományozottak  alkotják a Magyar Corvin-lánc Testületet. A Corvin-kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó alapította Magyarország mecénás királyának, Hunyadi Mátyásnak az emlékére 1930-ban. A Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, a 2002-es kormányváltás után azonban nem adták át, tízéves szünet után 2012-ben adományozták újra.

Ritoók Zsigmond Széchenyi- és Bolyai-díjas ókorkutató (klasszika-filológus), akadémikus

1992-ben a Szent-Györgyi Albert-díjat, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét ítélték neki. 2001-ben Széchenyi-díjat kapott következetes, a magyar ókor- és irodalomtudományt gazdagító tevékenységéért, különös tekintettel a Homérosz-filológiában és az epika elméleti kérdéseinek vizsgálatában elért eredményeiért, nemzetközileg is nagyra becsült életművéért. 2008-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozatát. 2009-ben Bolyai-díjjal tüntették ki. 2012-ben Prima-díjat, 2016-ban Magyar Örökség Díjat kapott. Díszdoktora az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, a Budapesti Református Teológiai Akadémiának és a Debreceni Református Hittudományi Egyetemnek.

 Martonyi János Széchenyi-díjas jogász, politikus, volt külügyminiszter

Az Antall-kormányban 1990-től közigazgatási államtitkárként dolgozott. Az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között, majd a második Orbán-kormányban, 2010 és 2014 között a Külügyminisztériumot irányította. 1996-ban alapítója a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek, amelynek 2002 és 2008 között elnöke volt, 2009 óta az egyesület tiszteletbeli elnöke. 
Több külföldi kitüntetés birtokosa, megkapta egyebek között a francia Becsületrend parancsnoki és főtiszti fokozatát. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. 2016-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és az európai jog terén egyaránt elsőrangú munkája, illetve Magyarország helyére és nemzetközi szerepére, valamint a globális világ változásaira és szabályozásaira reflektáló, újító szellemű társadalomtudományi felismerései elismeréseként.