Terítéken a képviselői illetmények

A miniszterelnök kiemelte, hogy az elmúlt két évben több gyermekotthon felkeresett, és ahová bejutott, ott beszélt a dolgozókkal és a fiatalokkal is. – Miközben egyre több történetet ismertem meg, arra kellett rádöbbennem, hogy Magyarországon valójában két gyermekvédelem van: az egyik a hazug, álszent kommunikáció gyermekvédelme, a másik a valóságos, egy túlterhelt rendszer – mondta. 

Szerinte a kegyelmi ügy azért rázta meg az országot, „mert egy pillanatra összeért ez a két világ”, a „Patyomkin gyermekvédelemmel szembejött a valóság”. Hozzátette: a kormánynak most egy földig lerombolt rendszert kell újjáépítenie.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy azért hoztak létre vizsgálóbizottságot, hogy feltárják, milyen visszaélések és mulasztások történtek, de azért is, hogy ezekkel szembesíthessék a felelősöket.

Kitért arra is, hogy a szaktárca már megkezdte a vizsgálódást, és a kép, ami a kormány elé tárult – lesújtó. Mint mondta, több mint 1600 olyan gyerek van, akiket ki kellene emelni a családjukból, de ez nem történhet meg, mert nincs elég férőhely.

A miniszterelnök ezek után szembe állította, mennyit költött az előző kormány kommunikációra, miközben egy gyerekre a gyermekvédelmi rendszerben napi 2700 forint jut.

Azt mondta, több száz gyerek van ma kórházban, nem azért, mert betegek, hanem mert nem tudják elhelyezni őket. Hozzátette: körülbelül 2000 nevelőszülő hiányzik. Majd azt is közölte, hogy hosszú időn keresztül több örökbefogadásra jelentkező szülő volt, mint ahány örökbefogadásra váró gyermek – mára viszont ez a trend megfordult.

Magyar Péter bejelentette, a fentiek miatt a magyar kormány egy gyermekvédelmi biztost fog kinevezni, miközben több olyan intézményvezetőt menesztettek hétfővel, akiket felelősnek tartanak az áldatlan állapotokért.

A kormány e heti ülésén döntenek egy 1 milliárd forintos kártalanítási alap létrehozásáról is. Hangsúlyozta: a gyermekvédelmi rendszer rendbe tétele nem lehet pénzkérdés, meg fogják találni a forrásokat az ellátás színvonalának emelésére és a kapacitásbővítésre.

Toroczkai László (Mi Hazánk) leszögezte: ha a gyermekekről van szó, a kormány mindenben számíthat a Mi Hazánk támogatására. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a családi pótlék emelése önmagában nem elég, arról is gondoskodni kell, hogy a pénzt tényleg a gyerekekre fordítsák.

Felidézte azt is: amikor Kaleta Gábor számítógépén sokezer pedofil képet találtak, Magyar Péter hallgatott. Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva pedig azt mondta: a cél az kell legyen, hogy senki - se sztár, se politikus - ne úszhassa meg a felelősségre vonást. Egyúttal egy javaslatot is megfogalmazott: legyen a rendőrségen belül külön egység a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények kivizsgálására.

Ezen kívül kitért a migrációs paktumra, amely hamarosan hatályba lép, és szerinte e tekintetben a kormány mellébeszél.

Rétvári Bence (KDNP) a saját élményeiről beszélt, hiszen államtitkárként számos otthonban járt. Hangsúlyozta: ezen a téren is a legfontosabb a megelőzés, a családok megerősítése, támogatása, hogy a gyerekeket lehetőség szerint a saját szüleik neveljék fel, vagy örökbefogadó szülők, végső soron nevelő szülők. Beszélt a gyermekvédelmi törvény szigorításáról és az új intézmények, férőhelyek létrehozásáról is, amit az előző kormány megtett. Felidézte: 2010-ben 18 milliárd forintot fordított az állam a gyermekvédelemre, 2026-ban viszont már 129 milliárd forintot; 2010-ben 80 pedofil volt börtönben, most 700. Utalt arra is, hogy a nevelőszülők díjazását több mint tízszeresére növelték.

Gulyás Gergely (Fidesz) szerint Magyar Péter egy vádbeszédet tartott, és nem volt tekintettel arra, mennyi minden változott az elmúlt években. Rétvári Bencéhez hasonlóan ezt számos adattal támasztotta alá. A sort azzal folytatta, hogy a gyermekvédelmi rendszerben 8-15-szörös mértékben növekedett a gyermekekre fordítható összeg. Egyúttal visszautasította a személyeskedő megjegyzéseket. Rámutatott arra is, hogy egyszerűsítették az örökbefogadás menetét, ezért 60 százalékkal nőtt az örökbefogadások száma.

Bujdosó Andrea (Tisza) úgy fogalmazott: nagyon szép felsorolni az intézkedéseket, biztos voltak jók közöttük, de azt kell nézni, mi volt a hatása. Kiemelte, hogy a politikusok felelőssége az, hogy minden gyermeknek egyenlő esélyt biztosítsanak, függetlenül attól, hova születtek. Kiétért arra is, hogy még a pénznél is fontosabb, kik dolgoznak a rendszerben, milyen a hozzáállásuk.

Magyar Péter válaszában hangsúlyozta: előfordulhatnak hibák a kitüntetések odaítélése során, de ha ilyen a Tisza-kormány alatt megtörténik, ő lesz az első, aki kiáll elnézést kérni, és szerinte ez egy fontos különbség a pártja és a Fidesz-KDNP között, mert az egykori kormánypártok máig nem kértek elnézést. Felidézte azt is, hogy egy tavaszi egyeztetésen a Fidesz-frakció nem tartotta időszerűnek a kórházban hagyott gyermekekre fordítandó keret emelését. A miniszterelnök szerint az, hogy soha ennyi gyereket nem emeltek ki a családjából, mint az elmúlt időszakban, azt jelzi, hogy az előző kormány magára hagyta a családokat. Azt is állította, hogy soha ennyi csellengő nem volt Magyarországon. További adatokat is sorolt a kortárs bántalmazásról, a betöltetlen álláshelyekről. Aztán Torczkai Lászlóhoz fordulva azt mondta, nyújtsák be a törvényjavaslatot az önálló rendőri különítményről, mert ebben szerinte együtt tudnak működni a Mi Hazánkkal. 

A migrációs paktumról szólva pedig feltette a kérdést, „hogy lehet, hogy Orbán Viktor nem tudott egy blokkoló kisebbséget összehozni ellene”? Ezek után beszélt az e hónapban Budapesten megrendeződő V4-csúcsról, és arról, hogy más országokkal is tárgyalni fog az illegális migráció elleni koordinált fellépésről.

A napirend előtti felszólalások sorát Toroczkai László (Mi Hazánk) kezdte, méghozzá azzal, hogy Magyar Péter besétált a csapdájába, mivel ő magából a migrációs paktumból olvasott fel, és ezt nevezte aztán a miniszterelnök konteónak, majd migrációs statisztikákat idézett arról, hogy milyen sok bevándorló marad Európában.

Válaszában Magyar Péter ismét leszögezte: a Tisza-kormány alatt nem lesznek illegális migránsok Magyarországon, megerősítik a határkerítést, és lehetőség szerint a „gazdasági migrációt”, azaz a vendégmunkások fogadását is megszüntetik.

Juhász Hajnalka (KDNP) a brüsszeli elvárásokról: a 13. és 14. havi nyugdíj leépítéséről, az ágazati különadók megszüntetéséről, az otthonteremtési támogatásokról beszélt. Kitért arra is, hogy nem a Tisza érdeme, hogy a magyarok jogai bekerültek az ukrán csaltakozás első klaszterébe, hiszen 2024-ben váltak az EU-csatlakozási folyamat részévé, az Orbán-kormány eredményeként. Rámutatott arra is, hogy szerinte nem véletlenül használja Magyar Péter az illegális migránsok fordulatot annyiszor, hanem azért, mert pontosan tudja, hogy a „legális migránsok” viszont jönni fognak.

Válaszában Magyar Péter azt állította: nekik három hét alatt sikerült elérni azt, amit az Orbán-kormánynak 10 év alatt sem, vagyis a kárpátaljai magyarok jogainak bővítését.

Bóka János (Fidesz) szerint, ha a letárgyalt 11 pont valóban megvalósul, az jó hír, jelenleg ugyanis Ukrajnában egy magyar háziorvos és betege például csak ukránul beszélgethetne egymással. Ez, mit rámutatott, ellentétes az uniós normákkal. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy ha Brüsszel menetrendje szerint halad Ukrajna a klaszterek megnyitásával, akkor a csatlakozási folyamat végéig senki sem fogja ellenőrizni a kisebbségi jogok biztosításának teljesülését.

Orbán Anita erre válaszul azt állította, hogy a 11 pontról így, ebben a formában soha nem tárgyalt az előző kormány, csak az egyes részleteiről. Szerinte ez az eredmény azt mutatja, hogy a Tiszának igenis fontos a szuverenitás és a nemzeti érdekek védelme.

A Tisza-frakció részéről arról beszéltek, hogy az ellenzéket a kognitív disszonancia jellemzi, majd erre rácsatlakozva Magyar Péter ismét az Orbán-kormány mulasztásairól beszélt. Szerinte az előző kabinet minden tekintetben magára hagyta a kórházakat. Példaként említette a klimatizáltság hiányát, majd bejelentette, hogy kedden erről is gondoskodni fog a Tisza-kormány.

Válaszában Takács Péter (Fidesz) jelezte, hogy az államtitkársága alatt 31-ről 220 milliárd forintra nőtt a kórházak műszaki felszerelésére fordítható összeg.

Ezek után az Országgyűlés döntött a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró, az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró, a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró, valamint a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság felállításáról, valamint elfogadta a képviselők illetményének csökkentéséről szóló törvényt is.