Az El Niño idején nagyobb a konfliktusok kockázata

Évek óta vitatják, hogy az éghajlati változékonyság fegyveres konfliktusokat válthat ki, de egy új tanulmány példátlan pontossággal feltérképezte az összefüggést.
A Rice Egyetem kutatói több mint 500 konfliktust tartalmazó adathalmazt hoztak létre 1950 és 2023 között, manuálisan azonosítva az egyes események pontos helyét és időpontját a különböző nyelveken megjelent híradásokból. Az elemzés kimutatta, hogy az El Niño idején nagyobb a konfliktusok kockázata, mint La Niña idején, de csak azokon a régiókban, ahol az El Niño aszályt hoz. A megnövekedett csapadékmennyiségű területeken nem találtak összefüggést a megnövekedett erőszakkal.
Az Indiai-óceáni dipólus eredményei még riasztóbbak voltak: a rendszer mindkét fázisa fokozott konfliktuskockázattal jár, különösen Afrika szarván és Délkelet-Ázsiában. Ez valószínűleg az aszályok és árvizek közötti gyors átmeneteknek köszönhető, amelyek destabilizálják a mezőgazdasági rendszereket, míg a fokozatosabb éghajlatváltozásoknak nincs ilyen hatása. Mindkét éghajlati rendszer több hónappal vagy egy évvel előre jelezhető előre, ami lehetőséget teremt a korai figyelmeztető rendszerek és a humanitárius felkészültség fejlesztésére.
Az éghajlat változékonysága nem okoz közvetlenül konfliktusokat, mint egy szikra, ami tüzet gyújt, hanem inkább fenyegetés-szorzóként működik, súlyosbítva a meglévő társadalmi és gazdasági problémákat. A tanulmány első alkalommal szisztematikusan összekapcsolja az Indiai-óceán dipólusát a konfliktuskockázattal, és azonosítja azokat a küszöbértékeket, amelyeken túl a további éghajlati nyomás már nem növeli lineárisan a kockázatot. A politikai döntéshozók és a béketeremtők számára annak megértése, hogy az éghajlat hol és mikor növeli az erőszak valószínűségét, kritikus korai figyelmeztető jeleket szolgáltat a tervezéshez és az enyhítéshez.
