Nem lesz világháború - de jobbá sem válik a helyzet

Elég egy rossz reakció, és megyünk a levesbe

KÜLFÖLD
  • 2026.05.30. - 08:53
Cikk borítókép
Nem viccelt az UAVAFP/Anadolu/Stringer | AFP/Anadolu/Stringer

Tele a világsajtó a romániai orosz incidens képeivel. Kijevben nagyon bíznak abban, hogy a NATO beavatkozik, de még többeknek áll a haja az égnek már a gondolattól is, hogy visszaüssenek az oroszokra.

Felesleges újra megírni, elég csak a tényt közölni: orosz drón csapódott be a romániai Galac városában egy lakóházba - az incidens nyomán két ember megsérült. Egy nő égési sérüléseket szenvedett, egy 14 éves fiút pedig sokkos állapotban láttak el a mentők.

A világ vezetői elítélték és felelőtlenségnek nevezték az akciót, de egyben higgadtságra is intettek azokkal a (jellemzően ukrán) hangokkal szemben, mi szerint a NATO-nak (végre) be kell(ene) avatkoznia a háborúba. A történtek kapcsán érdemes felidézni, anno Lengyelország is hasonló támadást élt át, azzal a (negatív) különbséggel, hogy ott halálos áldozatokat is szedett az UAV. Melyet nem mellékesen nem az oroszok, hanem az ukránok lőttek ki.

A párhuzamok (természetesen a „fellövő" személyétől elvonatkoztatva) amúgy kísértetiesek: a 2022. november 15-i esetnél Kijev dettó egyértelműen azt szorgalmazta, a NATO azonnal avatkozzon be a harcokba - természetesen az ukránok oldalán. Most hasonló ötletekkel álltak elő egyes politikusok - melyeket szerencsére a józan fejjel gondolkodó, de amúgy joggal fölháborodó nyugati politikusok sorra igyekeznek lehűteni.

A pénteki dróncsapás kapcsán amúgy számos, roppant kínos kérdésre is választ kellene adni Bukarestben. E sorból az egyik legfontosabb, hogy a légvédelem miért nem lőtte le a behatolót? E fölvetés amúgy azért is jogos, mert alig pár hete egy, a balti államokat oltalmazó román vadászgép könnyű szívvel ledarált egy drónt Észtország egéről. A helyi sajtó szerint kevéssé normális, hogy bár a lokátorokon követik az UAV-ok mozgását, de akkor sem avatkoznak közbe, amikor azok egyértelműen átlépik a határt.

A kritikákra felelve Gheorghe Maxim dandártábornok arról beszélt, a csekély méretű eszközök döntően alacsony magasságban és viszonylag lassan mozognak, így a fenyegetés azonosítására, a kialakulófélben lévő helyzet értékelésére s a harc megkezdésére vonatkozó döntés meghozására viszonylag kis idő áll rendelkezésre. S ez az ablak valóban csekély, a konkrét esetben mindössze négy perc - legalább is akkor, ha a hivatalos változatot fogadjuk el.

A nem hivatalos esetre pedig ott a Horvátországban lezuhant és látványos körülmények között megsemmisült (póriasan mondva: fölrobbant) orosz drón ügye. Amit anno sem a román, sem a magyar légvédelem nem iktatott ki annak ellenére, hogy tisztán látszott az útja és bőven lett volna idő ellenrakétát indítani rá.

Ami jelenleg biztosan elmondható, bár igény sajnos lenne rá, de ez az incidens nem fogja kirobbantani sem a III. világháborút, sem a NATO beavatkozását a háborúba. Azaz nem várható a behívók kézbesítése - de a világ sem lesz jobb hely attól, hogy pár politikus kemény szavakkal tiltakozik s behívnak egy csomó orosz ügyvivőt mindenféle külügyminisztériumokba.

Mivel kéne visszalőni?

A NATO államok elképesztő mennyiségű fegyvert és lőszert juttattak Ukrajnának az elmúlt négy esztendőben. A raktáraik mára jellemzően félig-negyedig lehetnek megtöltve, mert a(z egyre apadó) visszapótlásból Kijevnek is adni kell.  Az oroszok - hátuk mögött Kínával - olyan hadiipari potenciállal bírnak, amit elképzelni is nehéz. Az EU pedig közben immár 2,5 éve képtelen arra, hogy három millió tüzérségi lőszert legyártson és átadjon az ukránoknak...

Reklám