Kína katonai komplexumot épít a sivatagban

Kína egy hatalmas katonai komplexumot épít egy távoli sivatagban, amely egyes biztonsági szakértők szerint azt hivatott biztosítani, hogy az amerikaiak első csapása Kína nukleáris arzenáljára ne fosztaná meg Pekinget a visszavágás lehetőségétől.

A Reuters szerint a műholdfelvételek azt mutatják, hogy Peking kiterjedt indítóállás-, bunker- és kommunikációs központ-hálózatot épít az elszigetelt nukleáris silók mellett, amelyek a kínai hadsereg legnagyobb hatótávolságú rakétáit tartalmazzák.

Kína több mint 80 indítóállást és három nyolcszögletű építményt épített északnyugaton, a Hami nukleáris aknamező közelében.

„A képek több mint 80 olyan helyszínt mutatnak, amelyek alkalmasak lennének Kína bővülő mobil rakétaindító flottájának és légvédelmi ütegeknek az elhelyezésére. Három biztonsági elemző szerint olyan létesítményeket is mutatnak, amelyek elektronikus hadviselésre, műholdas kommunikációra és műveletek irányítására is használhatók lennének” – áll a cikkben.

Az építkezés mértéke a kínai szárazföldi nukleáris erők védelmét és működtetését szolgáló megerősített infrastruktúra jelentős bővítését jelzi. 

„Látjuk, hogy ezt az infrastruktúrát nagy léptékben építik, több ezer négyzetkilométernyi sivatagot fed le az aknamezőkön kívül” – mondta Alexander Neil, a Pacific Forum agytröszt kutatója.

Az új infrastruktúra két nyolcszögletű építmény köré épült, amelyeket az elmúlt hat évben építettek Hszincsiang keleti részén. Mindkettő a Hami atombányáktól délnyugatra található – az egyik körülbelül 140 kilométerre, a másik pedig körülbelül 230 kilométerre.

A műholdfelvételek azt mutatják, hogy az építmények személyzet és nagyméretű katonai felszerelések lakóhelyiségeit tartalmazzák. A középpont körül egy épületgyűrű található, amelyben katonai személyzet lakozik. Egy harmadik réteget katonai felszerelések, többek között hordozórakéták tárolására is lehet használni.

Páncélozott bunkerek és megerősített fegyverraktárak, valamint repülőterek és vasútállomások veszik körül őket, amelyek a nyolcszögletű komplexumokat a Hami bányákkal kötik össze.

Eközben a műholdképek elemzése azt mutatja, hogy nagy katonai felszereléseket használtak gyakorlatok végrehajtásához az északi nyolcszögletű komplexum körül ebben a hónapban és egész áprilisban. A friss képeken nagy sátrak és – két elemző szerint – a sivatagba vájt álcázott indítóállások is láthatók, amelyek közül néhány légvédelmi rakétaütegekkel van felszerelve.

A képeken vasúti sínek, egy vasútállomás, egy repülőtér, valamint valószínűleg üzemanyagtárolók és megerősített bunkerek is láthatók a létesítmény körül.

Figyelemre méltó, hogy minden nyolcszögletű telek egy földutak és csővezetékek hálózatának közepén helyezkedik el, amelyek messze a sivatagba nyúlnak. Ezek az útvonalak sziklás kibúvások és száraz patakmedrek között megbúvó betonplatformokhoz csatlakoznak.

Három biztonsági szakértő szerint ezek a helyszínek mobil légvédelmi rakéták, elektronikus harci egységek, vagy egyes nagyobbakon mobil interkontinentális ballisztikus rakétaindítók telepítésére használhatók. A helyszíneket a nyolcszögletű építményekkel összekötő csatornák pedig optikai kábeleket tartalmazhatnak a kommunikációhoz.

A Lop Nur nukleáris kísérleti helyszíntől délre fekvő harmadik nyolcszögletű létesítmény kevésbé fejlett. Úgy tűnik, hogy kísérleti területként használják: a képeken gödrös talaj, sérült épületek és – a Vantor kereskedelmi műholdkép-szolgáltató elemzői szerint – nyugati vadászgépek makettjei láthatók.

A kínai északnyugati sivatagban zajló események mértéke még a tapasztalt elemzőket is megdöbbentette.

„Még soha nem láttam ehhez hasonlót” – mondja Hans Christensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének Nukleáris Információs Projektjének igazgatója. „Ez egy igazán figyelemre méltó eredmény.”