Jézus pedagógiája

- Hogyan született meg az Búzaszem Általános Iskola?

- 2003-ban, amikor a legnagyobb lányunk hat éves lett, akkor átmentünk a barátainkhoz és Országh Tibor gödi plébánoshoz, hogy nem kellene-e egy iskolát alapítani Gödön, mert körülnéztünk, hogy hova vihetnénk a gyerekeket iskolába. Kerestük az iskolákban a kereszténységet, a magyar néphagyományt, a családiasságot és a természetet. Megnéztük az akkori önkormányzati iskolákat, az alapítványi iskolákat, és az egyházi iskolákat. A legtöbb iskolában egyáltalán nem találtuk meg, néhány iskolában pedig csak töredékesen, de mi szerettük volna egységben látni ezt a négy dolgot.

 Így esett, hogy 2004 őszén indult el hét gyerekkel a Búzaszem Iskola az Alsó-Gödi Katolikus Közösségi Ház nagytermében. A következő osztályunk az Alsó-Gödi Református Közösségi Ház nagytermében kezdte meg a tanévet. Utána az önkormányzattól kaptunk épületet, amelyet ki kellett pofoznunk, mert elég rossz állapotban volt.  Ott el tudtunk helyezni további három-négy osztályt. Majd az önkormányzat adott nekünk egy gyönyörű Duna-parti telket, és elkezdtünk iskolát építeni teljesen civil módon – mindenféle állami, egyházi, pályázati támogatás nélkül. Az önkormányzat sem tudott minket támogatni azon kívül, hogy a telket adta. Az iskolát a közösségünk összefogásával építettük meg. Ma 190 gyerek jár a Búzaszem Iskolába, három-négyszeres a túljelentkezés, és az elmúlt 22 év alatt kidolgoztuk a Búzaszem-modellt, annak alapján, ami az alapítói gondolatunk volt. Tehát keresztény alapokon, családias módon, a magyar néphagyománnyal és természet-közelben szeretnénk nevelni a gyerekeket. Most  a Váci Egyházmegye keretein belül működünk.

A néphagyomány fontos része a tananyagnak

Fotó: Búzaszem Iskola

- Milyen eszmék, gondolatok, hagyományok hatottak önre az iskola kapcsán?

- Amikor elindult az iskola, az volt számunkra a legfontosabb, hogy nagyjából úgy neveljék a gyerekeinket, ahogy mi neveljük őket otthon. Nem a szellemi alapokat vettük sorra, hanem volt bennünk egy vágy, hogy tovább örökítsük az élettel kapcsolatos gondolatainkat, vágyainkat, és a gyerekeink elé tudjuk tenni az iskolában is azt az életet, amit Magyarországon érdemes élni. Ha a szellemi alapokról beszélünk, a legfontosabb nyilvánvalóan az Újszövetség. A Búzaszem Általános Iskolában ez most az organikus pedagógián keresztül is megjelenik. Azt gondoljuk, hogy ez a pedagógia hordozza Jézus pedagógiáját.  Hordozza a néphagyomány pedagógiáját, és hordozza a természetesség pedagógiáját is. Ez maga az Újszövetség pedagógiája. Matula bácsi pedagógiája. Azután ott van a szerves magyar műveltség Lükő Gábortól Andrásfalvi Bertalanon, Bálint Sándoron, Karácsony Sándoron át Molnár V. Józsefig. De ha az építészeti hagyományban szeretnénk megnézni, akkor Kós Károlyt és Makovecz Imrét lehetne emlegetni mesterekként. Ebben a körben gondoltuk az iskola létrehozását, mert azt gondoltuk, hogy ez egy jövőt megtartó erő.

A Búzaszem Iskola bejárata. Az épületet Salamin Ferenc Ybl és Kossuth-díjas építész tervezte

Fotó: Búzaszem Iskola

- Hogyan épült fel az iskola saját épülete?

- Azt kértük a tervezőmérnököktől, hogy a pedagógiánkat öntsék épületbe. Ezt a feladatot végül Salamin Ferenc Ybl- és Kossuth – díjas építész, az MMA építőművészeti tagozatának a vezetője tudta megoldani. A titok az volt, hogy nagyon sokat beszélgetett velünk.  Fél év után tette le a tervet, és azt mondtuk: ez a mi iskolánk. Ez egy keresztény, magyar néphagyományra épülő családias iskolának a tervrajza. Kisebb egységekre, ha úgy tetszik, családi házakra bontotta az iskolát, amelyben a tantermek szakrális terek.  Aki bejön ide, már a látványból megtudja, mi van itt. Itt nem lehet másnak lenni, mint amit az épület sugall. Ez az épület kitaszítja a másféle gondolatokat és a másféle viselkedést. Minket is kötelez, hogy ilyenek legyünk.

- Ön tanári diplomát szerzett, majd hosszú éveken át a médiában dolgozott, de visszatért a tanári pályára.

- 1986-ban végeztem történelem-népművelés szakos tanárként, de csak fél évig tanítottam, majd katona lettem, utána pedig a rendszerváltoztatás idején újságírással kezdtem foglalkozni. Amikor a gyerekeink nagyobbak lettek, részt vállaltam az iskola alapításában, működtetésében, később helyettesítettem, aztán honismereti órákat is tartottam.

a Búzaszem Iskola tanterme apszissal, oltárral

Fotó: Búzaszem Iskola

- Ezt az iskolát a szülők alapították, de hogyan sikerült a későbbiekben is ennyire bevonni őket a közös munkába?

- Nem az egyház, vagy az önkormányzat akart iskolát csinálni, hanem mi, az a hét család, illetve Ország Tibor gödi plébános és Szotyori Nagy Gábor gödi református lelkész. Így dolgoztunk együtt, nem is volt kérdés az elején, és aztán jöttek a következő szülők és a következő osztály. 

Amikor elindultunk, semmink nem volt. Nem volt szervezetünk, nem volt épületünk. Nem volt tanítónk. Nem volt semmiféle vagyona sem az iskolának, sem az alapítványnak. Karosi Ottó barátunk alapította meg Ország Tibor atyával közösen a Búzaszem Alapítványt, és szépen lassan elkezdtünk oda mindent begyűjteni, és felfejlődött olyan szervezetté, amelyet kifejezetten a szülők működtettek. 

Azóta eltelt huszonvalahány év, és az azóta érkező szülők már „készbe” érkeznek, hiszen már van két épületünk, van tornatermünk, vannak tantermeink. De egy iskola soha sincs készen, és mindig be lehet vonni a szülőket.

Most már meghatározott csoportokba jelentkezhetnek a szülők. Van rendezvényszervező csapatunk. Van étkeztető csapatunk, amelyik a különböző alkalmakra ebédeket főz.  Van takarítócsapat, ők a rendezvények után takarítanak. Van kertészcsapat, ők tartják rendben az iskola környezetét.  Van Szentkorona-összeszerelő-csapatunk. A hatalmas Szentkoronánkat, amelyet sok helyre elviszünk, ők szerelik és szállítják. Minden egyes szülő átéli, és úgy is gondolja, hogy rajta múlik az iskola sikere. Sikerült ezt a gondolatot, hogy ’Rajtad múlik az iskola sikere’ huszonegynéhány éven átörökíteni, azt mondhatjuk, hogy a következő nemzedéknek átadni.

Nagyon szeretnek a jurtában tanulni a gyerekek

Fotó: Búzaszem Iskola

- Mi alapján döntik el a szülők, hogy ebbe az iskolába szeretnék járatni a gyereküket?

- Van erről felmérésünk: az első helyen mindig a gyermekbarátság van, és csak ezt követi a kereszténység, a magyar néphagyomány. A negyedik, hogy a digitális világot kivesszük a gyerekek kezéből. Segítjük a családokat, hogy otthon is megoldják ezt. Összesen 72 indokot szoktak emlegetni, hogy miért hozzák az iskolába a gyermeket. De a legfontosabb a gyermekbarátság. Ugyan nem elsősorban a kereszténység miatt hozzák a gyerekeket ebbe az iskolába, de ez az iskola azért gyermekbarát, mert keresztény. Azt gondolom, hogy a keresztény nevelési gondolatok, az alapvetően szeretetre épülő nevelés az organikus pedagógián keresztül beragyogja a mindennapjainkat. Ez az Újszövetség nevelése, amely Jézus nevelési gondolatait tartalmazza. 

Volt egy új takarítónőnk, csak pár hónapja volt itt velünk. Felhívta a férjét, és azt mondta neki: Te, ezek itt tényleg szeretik egymást. 

Ez a szeretet mindennapi tettekben jelenik meg. Ahogy beszélünk egy gyerekkel. ahogy beszélünk a szülőkkel. Egy gyereknek, aki idekerül hozzák, nem főnökei meg osztályfőnökei vagyunk, hanem vezetői, és ez meghatároz mindent. Mestereik vagyunk,  nem pedig parancsolóik. Szövetséget kötünk a gyerekkel is, arra, hogy fejlődjön.  Szövetséget kötünk a szülőkkel is.

Ez egy szép szövetségi háló, amely az egész Búzaszemet működteti, és amely nagyon gyorsan reflektál mindenféle problémára.  Például van öt bölcsőnk. Ha megszületik valahol egy gyerek, akkor adunk a családnak egy bölcsőt. Ez nem csupán egy szép gesztus, a gyermeknek, aki  fél évig bölcsőben ring, jobb lesz az egyensúly érzéke, ezáltal jobb lesz a logikai gondolkodása, így pedig jobb lesz matematikából, és sok minden másból is. Amikor adunk egy bölcsőt, hosszútávú kihatással vagyunk a gyermek életére, és ez az a televény, ami hosszútávon működtetni tud egy társadalmat.

A Búzaszem iskolások sokkal több népdalt tanulnak, mint ami kötelező, és tudnak viseleti darabokat varrni, hímezni

Fotó: Búzaszem Iskola

- A Búzaszem iskola művészeti iskola is egyben. Mit jelent ez a gyakorlatban?

- A gyerekek óráinak harmada népművészeti óra. Ez heti két néptánc órát, és két óra szolfézst, két népdal alapú zeneórát, népi motívumokra, ősképekre épülő két rajzórát, népdalokra alapozott énekórát illetve kézműves technikaórát jelent. Elsőben még körmöcskéznek, másodiktól lekezdenek csipkét verni, ötödiktől jön a fafaragás, megy tovább a csipkeverés, jön a hímzés, a kötés, horgolás. Hetedik-nyolcadikban már kisebb viseletdarabokat is képesek a gyerekek elkészíteni.

Kodály azt mondja, hogy tudat alatti magyarságot adunk át a népművészet átadásával. Mi nem hagyományt őrzünk. A néphagyományunk arra van, hogy a gyerekeknél a lehető legnagyobb személyes fejlődést érjük el.  Közben összetartunk egy társadalmat. Átadjuk a tudatalatti magyarságot, átadjuk az identitást, ezzel a magyar állam legfontosabb fundamentumát, a magyar kultúrát erősítjük.

A Búzaszem Iskola táncházaiba még a külföldön tanuló öregdiákok is visszatérnek

Fotó: Búzaszem Iskola

- Említette az iskolai bemutatón, hogy a népmesének a jövőben nagyobb szerepet szánnak az oktatásban. Miért tartják ezt fontosnak?

- Az a gyerek, akinek mesélnek, hat éves korára másfél évvel előrébb tart például a szövegértésben azokhoz képest, akiknek nem meséltek. Akinek nem meséltek, másfél évvel van lemaradva a többiek mögött, és ez az olló csak egyre nőni fog.  A mese beszél a gyereknek először arról, hogy van a világban rossz, de az rossz legyőzhető. Ezt a tudást úgy adja át, hogy a gyerekek számára nagyon jól érthető jelképi nyelven fogalmazza meg. Ha megnézzük a népmeséinket, csak az győzhet benne, aki áldozatot hoz,  aki alázatos, aki minden élőlényt tisztel, mindegyiknek a segítségére számít. Nagyon komoly életmintákat, viselkedésmintákat adnak a népmeséink. Nem csak tudatalatti magyarságot, hanem tudatalatti környezetvédelmi, és tudatalatti férfi-női mintákat ad nekünk a mese.

 - Milyen a Búzaszem Iskola modellje a poroszos iskola modellhez vagy például a Waldorf iskolához képest?

- Attól függ, mit értünk poroszos modell alatt. Ha következetességet és a szigorúságot, akkor mi azért nem vagyunk nagyon laza iskola. Vannak memoriterek természetesen. Például a Gergely-járás rítusát a gyerekeink megtanulják első osztályban. Az óvodásokat hívják a rítussal az iskolába. Máris egy memoriterről beszélünk. De nem felmondják, hanem használják a mindennapokban. 

Ezek a címkék, hogy poroszos iskola, Waldorf iskola mindenkinek mást jelentenek. Mindegyikben van egy csomó jó dolog, amit érdemes használni.  Nem érdemes ezeket kidobni csak azért, mert egy címkét rájuk tettek. 

A Waldorf iskolákban a szülői bevonás, a demokratikus működés, a művészetek beemelése a gyerekek nevelésébe sok erényt hordoz. Mindenhonnan érdemes tanulni. A mi motivációnk, hogy egy olyan keresztény magyar iskolahálózatot hozzunk létre, ahova a gyerekek nagyon szeretnek járni, ahol a magyar kultúrát biztosan át tudjuk nekik adni, és ezzel a magyar kultúrával a lehető legnagyobb személyes fejlődést, értelmi és érzelmi intelligencia  növelést  érhetjük el, és azt, hogy később ezt a társadalmat működtetni tudják.

 A Búzaszem iskola célja nem az, hogy a gyerekeinket majd jó középiskolába vegyék fel, nem is az önmagában, hogy jól érezzék magukat az iskolában, hanem, hogy azok a gyerekek, akik tőlünk kikerülnek, a családjuk, a nemzetük, a közösségeik kovászai legyenek. De a nevelésünk azt eredményezi, hogy nyolcadik után oda veszik fel őket, ahova menni akarnak.

Minden diák megtanul valamilyen hangszeren játszani

Fotó: Búzaszem Iskola

- Már beszéltünk arról, hogy három-négyszeres a túljelentkezés az iskolába, de mi alapján választják ki, hogy jelentkezők közül ki járhat ide?

- A legfontosabb elv, hogy az a család, amely már bekerült az iskola életébe, a kistestvért akadálytalanul hozhatja, ha csak nincs olyan probléma a gyermekkel, amit mi nem tudunk kezelni. A legtöbb problémát tudjuk kezelni. Vannak autista, SNI-s gyermekeink. A második szempont, hogy Gödön vagyunk, a gödi önkormányzattól kaptuk a telket, tehát a gödi legyen a gyermek. A harmadik, körvonalazhatatlanabb szempont, hogy vannak-e közös eszményeink a családokkal. Ezek eléggé fontosak, mert a közös eszmények tudnak egy közösséget összetartani. Van egy hívogatónk, ahol  a gyermekekkel mesét hallgatunk, rajzolunk, játszunk , és elbeszélgetünk minden szülőpárral, így alakul ki, hogy kikkel tudunk együtt dolgozni.

- De például egy nem katolikus család gyermeke is járhat ide?

- Nem fontos, hogy katolikusok legyenek. Sőt, a megkereszteltség sem. A Búzaszem missziós iskola. De azt tapasztaljuk, hogy aki idejön, megtér. Ahogy bánunk az emberekkel, számukra rokonszenves, szeretnék megtudni, mi a gyökere, és elkezdenek a hit felé közeledni. Nálunk nincsenek formalitások, hanem valóság van, és ez segít előcsalogatni a hitre való alapvető igényt. Nagyon hiteles emberekkel dolgozunk, nagyon önfeláldozó a tanári karunk, nagyon sokat képesek beletenni a közös munkába.

- Hogyan alakult ki a tanári kar?

- Az elején nehéz volt. Van egy törzsgárdánk, akikkel régóta együtt vagyunk. Ez már  kipróbált csapat. Eleinte sokan jöttek, mentek, mert mindenki mást látott meg az iskolában. Volt, aki az alternativitását vagy a katolikusságát látta meg, volt, aki néphagyományt. De a Búzaszem ennél bonyolultabb képződmény, mert minden benne van egy kicsit. Sokaktól meg kellett válnunk. Vagy ők mondták, hogy ez mégsem az, vagy mi. De ma már, ha új munkatársat keresünk, csak benyúlok a fiókba, s kiveszek egy önéletrajzot. Sokan jelentkeznek azzal, hogy szeretnének nálunk dolgozni.

- Mik a tapasztalatok a volt diákok Búzaszem utáni életével kapcsolatban?

- Nagyjából 28-29 évesek azok a diákok, akik a legrégebben végeztek az iskolában. A legfontosabb tapasztalat az, hogy közösségformáló emberek lettek. Megtanulták nálunk, hogy milyen közösségben élni, és megtanulták azt is, hogy lehet közösséget szervezni. Ez az identitásuk részévé vált. Nem nagyon tudok olyan gyerekről, aki elköltözött volna külföldre, kivéve, ha egy másik országban tanul. Elmennek, hazajönnek, és még mondják is nekünk, mert elég gyakran találkozunk a Búzaszemben rendezett táncházakon, hogy ők hazajönnek, és hazahozzák a tudásukat. S hozzáteszik: tudják, hogy itt szeretnek bennünket a legjobban. 

- És milyen arányban jutnak be azokba a középiskolákba, ahová jelentkeznek?

- Nagyjából oda jutnak be, ahová akarnak. Éppen megkérdeztem a nyolcadikosainkat. Mindegyiket felvették oda, ahová első helyen jelentkezett. Olyan érzelmi és értelmi intelligenciát tudunk adni a gyerekeknek, amivel nagyon jól elboldogulnak a világban.

- Mik a további terveik?

- Most dolgozunk rajta, hogy a Szín-Patika képzésen az iskolakertben termő színező növényeket festékké feldolgozzuk. kencékké és párlatokká. Ez élményalapú tanulás a gyerekek számára, közben kémiát tanulnak meg egyebeket. Ezt szeretnénk továbbvinni, és változtatni a természettudományos oktatáson. Egy egyetemi hallgató ebből írja a szakdolgozatát, és ősztől kezdjük bevezetni.

- Mennyire inspirálja a magyar pedagógustársadalmat a Búzaszem iskola? 

- Minden héten jönnek hozzánk látogatóba más iskolákból, azzal a céllal, hogy szeretnének ilyenné válni, mint a mi iskolánk. Ott tartunk, hogy pontosan le kell írnunk minden módszerünket, tanmenetünket, és ezeket közkinccsé kell tennünk, hogy a Búzaszem mintájára sok más iskola is létrejöhessen. Erre képzést is létre kell hoznunk. Szeretnénk óvodát is, hogy minél hamarabb elkezdjük ezt a nevelést. Kodály azt mondja, hogy kilenc hónappal a gyermek megszületése előtt kell elkezdeni a gyermek zenei nevelését. Addig nem tudunk előrelépni, de a három éves korig meg tudjuk tenni.

Az interjú a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával készült.