Vitték volna, de nem értek célba az ukrán bombák

Ezt Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója jelentette ki a FÁK-tagállamok biztonsági és titkosszolgálati vezetőinek tanácsának keddi moszkvai ülésén. Az orosz elhárítás főnöke szerint Európa Ukrajnát új fegyvertípusok tesztelésének, a katonai mesterséges intelligencia fejlesztésének, valamint az „idegen zászló” alatt folytatott háború új formáinak és módszereinek kísérleti terepévé tette. Mint mondta, az ukrán titkosszolgálatok a szomszédos államok területéről szabotőröket és terrortámadáshoz felhasználható eszközöket igyekeznek Oroszországba bejuttatni.

Bortnyikov Ukrajnát Európa legnagyobb fegyvercsempész központjának nevezte és azt mondta, hogy az ukrán bűnszervezetek bekapcsolódtak a szintetikus kábítószerek gyártásába, bevételeik egy részét pedig oroszországi terrortámadások végrehajtóinak beszervezésére fordítják. Állítása értelmében az Európai Unió tagállamainak titkosszolgálatai humanitárius projektek álcája alatt erősítik jelenlétüket a FÁK-országokban, a civil társadalom intézményeinek fejlesztése, az oktatás, a migráció és a környezetvédelem területén. A non-profit szervezetekből a titkosszolgálatok figyelemmel kísérik az egyes országokban kialakult helyzetet, tiltakozó mozgalmakat szerveznek, és beépítik ügynökeiket a hatalom szintjeire.

Mint mondta, a kémszervezetek támogatják az oktatási és közigazgatási csereprogramokat, hogy segítsenek a nemzeti elitek olyan új nemzedékének kinevelésében, akik a Nyugat stratégiai céljainak megvalósítására törekednek, a közösség országai érdekeinek és biztonságának rovására. Bortnyikov szerint a nyugati hírszerzés áll azon programok mögött, melyeknek célja egy digitális laboratóriumokból álló hálózat létrehozására a FÁK területén. Ezek feladata az lenne, hogy a mesterséges intelligenciára támaszkodva megalkossák a lakosság jellemző magatartási profilját, azonosítsák a társadalomi feszültségpontokat, és modellezzék különböző külső tényezőkre - így a hatósági intézkedésekre - adott társadalmi reakciókat. Az FSZB főnöke azt állította, hogy a NATO folytatja a célzott hatású biológiai fegyverek kifejlesztését az ázsiai-csendes-óceáni térségben, Afrikában és Latin-Amerikában, és biolaboratóriumok a FÁK-országokban is működnek.

Beszámolója értelmében nyugati titkosszolgálatok Szíriából átszállított fegyvereseket - köztük a FÁK-országokból származókat - szándékoznak bevetni az Irán elleni harci műveletekben, ami növeli a terrorfenyegetést a FÁK-országokban is. Rámutatott, hogy az Irán körüli konfliktus eszkalációja az egész iszlám világ destabilizálódásával fenyeget, ami kihat a FÁK-országok biztonságára is. Riasztó jelnek minősítette, hogy az amerikai-izraeli szövetség likvidálta Irán legfelső vezetését. Hozzátette, hogy az áldozatok tartózkodási helyét egyebek között a teheráni videomegfigyelő rendszerekbe beépített szoftveres „jelölők” segítségével derítették ki. Bortnyikov arra figyelmeztetett, hogy a nyugati MI-technológiák bevezetése kibertámadásokkal szembeni sebezhetőséghez vezethet FÁK-országban, és kockázatot jelent ezen országoknak a vezetése számára.

Érdemesnek mondta elgondolkodni azon, vajon miért érdekli a nyugati országokat a digitális innovációik erőltetett bevezetése a FÁK-országok stratégiailag fontos gazdasági ágazataiba, és főleg a kommunikáció és államirányítás rendszereikbe. Az FSZB-főnök szerint a döntéshozatali rendszerekben való felhasználásra szánt külföldi mesterséges intelligencia modelljeinek átláthatósága nem garantált, mint ahogy a teljesen digitális országirányítási mechanizmusok megbízhatósága sem egy esetleges válság esetén. Azt hangoztatta, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése növeli a bioterrorizmus kockázatát. Bortnyikov célszerűnek nevezte az afganisztáni tálibokkal való konkrét együttműködést a kábítószerkereskedelem elleni küzdelemben.

Rámutatott, hogy az afgán kábítószerkereskedők is átállnak a szintetikus drogok gyártására, és kialakulóban egy délkelet-ázsiai - afganisztáni - iráni kábítószergyártási övezet. Szükségesnek nevezte a tálibokkal a terrorelhárítás terén való kapcsolattartást is, mivel az Iszlám Állam afganisztáni fiókja, a Vilajat-e-Horaszan „a brit titkosszolgálatok aktív támogatásával” tádzsik, üzbég, kirgiz és kazah állampolgárok, valamint Oroszországban dolgozó migránsok körében toboroz harcosokat.