Az új NATO-javaslat vitát váltott ki a szövetségen belül

Egy NATO-terv Ukrajna további katonai segélyezéséről nyilvánvalóan több tagállam ellenállása miatt bukott meg. A Telegraph NATO-forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy minden tagállamnak bruttó hazai termékének 0,25 százalékát kellene Kijevnek erre a célra elkülönítenie.

A javaslatot blokkoló országok között van az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada. Mark Rutte, a NATO főtitkára már korábban jelezte ellenzését. „Nem hiszem, hogy elfogadják, mert nagy az ellenállás ezzel a fix 0,25 százalékkal szemben” – mondta a Kyiv Independent szerint.

Az ellenállás elsősorban az Egyesült Királyságból és Franciaországból származik. Mindkét ország Ukrajna leglátványosabb európai támogatói közé tartozik. A Telegraph szerint Rutte a 2026 júliusi ankarai NATO-csúcstalálkozón akarta előmozdítani a tervet. A javaslatot azonban nem lehet egyhangúlag elfogadni.

Legalább hét másik NATO-állam támogatja a javaslatot. Ezek az országok állítólag már most is GDP-jük több mint 0,25 százalékát költik Ukrajna katonai segélyeire. A Telegraph a Kieli Intézet adataira hivatkozva Hollandiát, Lengyelországot, valamint az északi és balti államokat nevezi meg az elsődleges érintett országokként.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök ma délután találkozik, hogy megvitassák az Ukrajna melletti „hajlandó koalíció” jövőjét.

Keir Starmer és Emmanuel Macron nyomás alatt állnak a NATO-val folytatott vita miatt az Ukrajnának nyújtott segélyekkel kapcsolatban.

A vita a brit kormány számára is problémás, mivel a közelmúltban máshol is kritika érte. Mindkét jelentés szerint London csak a közelmúltban enyhítette az orosz energiatermékekkel szembeni szankciókat. Ideiglenes mentességek mostantól lehetségesek a dízelolaj és a kerozin esetében, ha azokat orosz olajból állítják elő és harmadik országokban dolgozzák fel. Állítólag jóváhagyták a cseppfolyósított földgáz szállítmányait olyan projektekből, mint a Szahalin-2 és a Jamal LNG.

A Telegraph ezt újabb csapásnak tekinti Nagy-Britannia hitelességére. Ugyanakkor a jelentés szerint az Egyesült Királyság továbbra is Ukrajna egyik legnagyobb katonai támogatója, évi 3 milliárd fontot ígérve. Ez azonban csak a GDP körülbelül 0,1 százalékának felel meg.

Lényegében ez egy régóta fennálló vitapont a szövetségen belül. „Azt szeretném elérni, hogy a teher egyenletesebben oszoljon el” – mondta Rutte a Kyiv Independentnek. Jelenleg csak hat vagy hét szövetséges viseli a segélyek legnagyobb részét.

Mióta Donald Trump amerikai elnök 2025-ben hivatalba lépett, fokozódott a nyomás Európára, hogy nagyobb felelősséget vállaljon – írja a Kyiv Independent. A fix kvóta körüli vita most azt mutatja, hogy a NATO-nak továbbra sincs egységes megközelítése az új katonai kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban.