Az azbeszttől megvédene a békediktátum

Egyre nagyobb területet, napról napra több várost érint az osztrák bányákból kiinduló azbesztszennyezés. Simon Gergely vegyianyag-szakértő a Magyar Hírlap podcast-műsorában részletesen beszél ennek hátteréről, az osztrák hatóságok felelőtlenségéről, amely döntően hozzájárult, hogy éveken keresztül szállíthassanak Magyarországra veszélyes kőzúzalékokat. 

Ironikusan hangzik, de a trianoni békediktátumnak köszönhetően valamennyi olyan bánya, amely eddigi ismereteink szerint a Kárpát-medencében azbesztet tartalmaz, a jelenlegi határainkon kívül található.

A problémát növeli, hogy nem minden ausztriai kőbánya szennyezett azbeszttel, ráadásul mohó vállalkozók akár átcímkézni is képesek a szállítmányt, azaz a fuvarlevélen úgy tüntetik fel, mintha az megfelelő bányából származna.

Akinek kétségei vannak a hozzá szállított építőanyag felhasználhatóságáról, annak a Greenpeace-Magyarország weboldalán igyekeznek segítséget nyújtani, sőt két hazai laboratóriumban – 35 ezer forintos térítés ellenében – be is vizsgálják a gyanúsnak tartott kőzetet. 

Simon Gergely azokat is igyekszik megnyugtatni, akiknek udvarára ilyen anyag jutott, ugyanis permetező locsolással, ponyvával leterítve addig is megóvhatjuk egészségünket, amíg szakemberek elszállítják a veszélyes anyagot. A legrosszabb, amit tehetünk, ha ezektől magunk próbálunk megszabadulni, és teherautóra lapátolva gyorsan eltüntetjük. A munkavégzés során ugyanis szinte biztosan szállni fog az azbeszttel szennyezett por, amely a tüdőnkbe kerülve akár évtizedek múlva is rákos megbetegedést okozhat. Ugyanez elmondható a hullámpalával fedett épületekről is. Amíg nem bolygatjuk a szerkezetet, addig minimális mértékben veszélyes, ám a bontást bízzuk szakemberekre.

Aki további részletekre kíváncsi, azoknak ajánljuk a Simon Gergellyel készült podcast-beszélgetésünket.