A britek szerint akár orosz tankok is bevonulhattak volna Budapestre
Az oroszok akár Magyarországot is megtámadhatták volna, azok után, hogy hazánk 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz
- 2026.05.05. - 07:07
Egy újabb politikai csontváz esett ki a szekrényből. Korábban titkos brit dokumentumok azt mutatják, hogy a londoni védelmi minisztérium azzal számolt, hogy a NATO kelet-közép-európai bővítése, új tagállamok felvétele háborúhoz vezethet Oroszországgal. Különböző forgatókönyvek között, Magyarország neve is szerepel, mint lehetséges orosz célpont.
Az oroszok akár Magyarországot is megtámadhatták volna, azok után, hogy hazánk 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz. Legalábbis ezt állítja a brit védelmi minisztérium akkori elemzése, amelyet a Declassified UK hírszerzésre szakosodott portál nemrég hozott nyilvánosságra.
Ha ez bekövetkezett volna, akkor akár világháborúval is szembe kellett volna nézni.
Eszerint a NATO Kelet-Közép-Európa felé való terjeszkedésének következtében Moszkva fenyegetve érezte magát, ezért megelőző háborúra készült.
Mindezt tette, több mint két évtizeddel azt megelőzően, hogy orosz csapatok átlépték az ukrán határt, ezzel kirobbantva a két ország közötti háborút.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok azért is figyelemre méltóak, mert NATO-tisztségviselők éppen most azt találgatják, hogy vajon a Kreml tervbe vette-e, hogy az ukrajnai konfliktust valamely szomszédos, vagy térségbeli országra kiterjessze.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter ezt a lehetséges orosz elképzelést azzal magyarázta, hogy Putyin így akarja elkerülni az ukránokkal való megalázó tárgyalásokat. Ez a koncepció arra épül, hogy Oroszország elveszíti a háborút, ám ennek éppen semmi jele nincs.
Az előzményekhez szigorúan hozzátartozik, hogy a hidegháború lezárásaként George H. W.Bush amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet vezető 1989. decemberében Máltán találkozott egymással. Itt megállapodás született: Moszkva nem akadályozza a kelet-európai rendszerváltást, cserébe a NATO nem terjeszkedik az akkori határain túlra. Az amerikaiak később azt mondták, hogy erre határozottan nem tettek ígéretet – a csúcstalálkozóról a The New York Times nagyon részletes beszámolót közölt.
Tehát a NATO kelet-európai bővítése az első perctől kezdve magában hordozta a konfliktust és annak kockázatát is, hogy Oroszország ezt nem fogja tétlenül nézni.
A britek ezért több háborús forgatókönyvet is felvázoltak, mindegyiknek az volt a lényege, hogy Oroszország támadást intéz egy olyan állam ellen, amelyik frissen csatlakozott a nyugati védelmi rendszerhez. Ezen elképzelések közé tartozott az is, hogy az egyre-másra NATO-taggá lett országokkal szemben Moszkva minden bizonnyal összefog a poszt szovjet térségben lévő szövetségeseivel.
Így jutottunk el 1996 augusztusáig, ahogy ezt a Declassified UK felvázolja, hogy az elképzelés szerint a brit elemzők azt prognosztizálták, hogy Oroszország összefog Belorussziával és Ukrajnával, hogy konfliktust generáljon Kelet-Közép-Európában.
Ne feledjük, hogy abban az időben Ukrajna elnöke Leonyid Kucsma volt, aki a szovjet világból maradt hátra és bár voltak fenntartásai Moszkvával kapcsolatban, alapvetően a Kreml szövetségesének számított. Alekszandr Lukasenka belorusz elnökről már nem is beszélve. Az orosz elnököt akkor Borisz Jelcinnek hívták, aki ugyan felismerte a NATO terjeszkedésének jelentőségét, de távol állt tőle, hogy háborúba keveredjen.
A prognosztizáló britek a három ország angol megnevezésének kezdőbetűiből, az RBU nevet adtak a virtuális csoportnak.
A feltételezett forgatókönyv szerint az RBU majd követeli a NATO előtti határhoz való visszatérést, vagy pedig egy ütközőzóna létrehozását a nyugati védelmi szervezet és a „Hármak” között.
Az elemzés ezek után így folytatódik. „Amikor a Nyugat elutasítja ezeket a követeléseket, az RBU nagyszabású légitámadást indítanak a balti államok ellen, és tömeges légicsapást mérne Gdanskra, Lengyelországban. Ezen kívül az RBU Ukrajna felől egy hadosztállyal a Visztula folyó felé nyomulna, egy másik gépesített haderő pedig Budapest irányába törne előre”.
A végkifejletre pedig ez volt az elképzelés. „Diplomáciai megoldásként az RBU kijelentené, hogy legitim érdekszféráját közvetlenül fenyegeti az agresszív NATO-terjeszkedés, és hogy egy ütközőzóna létrehozásán kívül nincsen más követelése.”
Miért fontos a közelmúlt eseményei hátterének feltárása? Azért, mert azt bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak már jóval a 2022-ben kirobbant ukrajnai háború előtt tisztában voltak azzal, hogy a NATO Kelet-Közép-Európa felé való terjeszkedése akár egy háborúhoz is vezethet.
