Katasztrófa, amit meg lehetett volna előzni

Jöttek a jelek de senki nem lépett

BELFÖLD
  • 2026.04.25. - 12:31
Cikk borítókép
Képünk illusztrációBartłomiej Bargiel / Red Bull Content Pool / Red Bull Content Pool via AFP | Bartłomiej Bargiel / Red Bull Content Pool / Red Bull Content Pool via AFP

A nepáli tisztviselők elismerték, hogy a Mount Everest térségében élő több ezer ember védelmét szolgáló korai árvízjelző rendszer mára működésképtelenné vált, miután hosszú ideig hagyták leromlani az állapotát.

A bejelentés azután történt, hogy a helyi serpa közösségek a BBC-nek arról beszéltek, hogy az ENSZ által támogatott projektet évek óta nem ellenőrizték. Az Imja-gleccsertavat utoljára 2016-ban csapolták le, azóta pedig gyakorlatilag semmilyen karbantartást nem végeztek rajta. 

Ennek következtében a riasztórendszer elromlott, a szirénatornyok rozsdásodnak, sőt egyes helyeken még az akkumulátorokat is ellopták. A nepáli hatóságok szerint a műholdas adatok sem elég megbízhatóak, így a mobiltelefonos riasztások sem működnek megfelelően.

Az Imja-tó több mint 5000 méterrel a tengerszint felett fekszik, és bár az elmúlt évtizedben nem tört fel, a szakértők szerint a veszély továbbra is fennáll. A globális felmelegedés miatt a gleccserek gyorsan olvadnak, a tavak nőnek, és egy esetleges kitörés pusztító árvizeket okozhat, amelyek falvakat, hidakat és túraútvonalakat sodorhatnak el.

Egy friss felmérés szerint 2000 óta megduplázódott a jégolvadás üteme a térségben, ami tovább növeli a kockázatot. A melegedés ráadásul instabilabbá teszi a hegyeket, növelve a kőomlások és gleccserszakadások esélyét.

Az Everest régióban az elmúlt ötven évben legalább öt gleccsertó-kitörés történt, ezért az Imja-tó környékén élők egyre jobban aggódnak.

„A szirénatornyok állapotát látva nem számítunk arra, hogy árvízriasztást kapunk, még akkor sem, ha kitör a tó” – mondta Ang Nuru Sherpa.

„A falunkban lévő torony rozsdásodik és dől, bármikor összeomolhat, mert soha nem tartották karban.”

A helyiek szerint az ígéretek nem teljesültek.

„Amikor elindult a projekt, azt mondták, hogy a hatóságok minden évben ellenőrzik a rendszert, de mi nem látunk itt senkit” – mondta Jangbu Sherpa.

„Minden évben kérjük a javítást, de eddig hiába.”

A probléma nemcsak a helyieket érinti.

„Hat falu kerülhet veszélybe, és az évente ide érkező több mint 60 ezer turista sem érezheti magát biztonságban” – hívta fel a figyelmet Tshering Sherpa.

A hatóságok elismerik a gondokat, de forráshiányra hivatkoznak.

„Nem tudjuk biztosan, hogy a riasztórendszer működik-e” – mondta Niraj Pradhananga. „Hallottunk arról is, hogy egyes elemeit ellopták.”

A hivatal szerint a vízszintet figyelő rendszer sem működik megfelelően. „Nem kapunk elég adatot ahhoz, hogy időben riasztást adhassunk ki” – tette hozzá Pradhananga.

A vezetés szerint most igyekeznek pótolni a hiányosságokat. „Az erőforrásainkat eddig más projektek kötötték le, de most az Imja-tóra fogunk koncentrálni” – mondta Archana Shrestha.

„Olyan szabályozást alakítunk ki, amely biztosítja a rendszeres karbantartást, még egy ilyen nehezen megközelíthető területen is.”

Közben az ENSZ fejlesztési programja újabb támogatást kapott hasonló projektekre. „Az Imja-tónál szerzett tapasztalatokat beépítjük az új programokba, nagyobb hangsúlyt fektetve a hosszú távú fenntarthatóságra” – mondta Monica Upadhyay.

A helyiek azonban továbbra sem nyugodtak.

„Számunkra ez csak kirakatintézkedés volt” – fogalmazott Nawang Thome Sherpa. „Milliókat költöttek arra, hogy megvédjenek minket, de nekünk nap mint nap együtt kell élnünk a katasztrófa lehetőségével.”

Reklám