A brit királytól várják Trump megfékezését

Egy háborús veterán attól tart, hogy az USA felülvizsgálja a Falklandok támogatását

KÜLFÖLD
  • 2026.04.25. - 11:16
Cikk borítókép
Képünk illusztrációBiosphoto via AFP/Martin Zwick | Biosphoto via AFP/Martin Zwick

Simon Weston, a falklandi háború veteránja reményét fejezte ki, hogy III. Károly király meg tudja győzni Donald Trump amerikai elnököt arról, hogy hátrébb lépjen, miután olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint az Egyesült Államok felülvizsgálhatja álláspontját az Egyesült Királyság Falkland-szigetekre vonatkozó igényével kapcsolatban.

Egy Reuters által ismertetett belső Pentagon-e-mail arra utalt, hogy az Egyesült Államok fontolgatja azon NATO-szövetségesek megbüntetését, amelyek nem támogatták az Irán elleni katonai műveleteket.

A brit kormány, a Downing Street közlése szerint a Falkland-szigetek szuverenitása „egyértelműen az Egyesült Királyságé”, és a szigetlakók önrendelkezési joga a legfontosabb.

Az amerikai állásponttal kapcsolatos hírek néhány nappal III. Károly király és Kamilla királyné amerikai állami látogatása előtt jelentek meg.

Weston azt is reméli, hogy az uralkodó rá tudja venni Trumpot arra, hogy „hátrébb lépjen és megnyugodjon” a szigetek ügyében, amelyek 1833 óta brit fennhatóság alatt állnak.

„Trump egyáltalán nem törődik az emberséggel. A Falkland-szigetek lakói több tiszteletet érdemelnek, ahogy a háború veteránjai is” – mondta Weston.

Az amerikai elnök megnyilvánulásait „méltatlan államférfihoz” illőnek nevezte, hozzátéve, hogy „szomorú és csalódott”, hogy idáig fajult a helyzet – írta a BBC

Weston a walesi gárdisták tagjaként szolgált az 1982-es brit–argentin háború idején, amelyet a Falkland-szigetekért vívtak.

A háború során a Sir Galahad hajó elleni bombatámadásban súlyos sérüléseket szenvedett, testének mintegy 50%-án égési sérülésekkel. Ez az incidens a konfliktus egyik legsúlyosabb brit veszteségét okozta.

Argentína eközben ismét jelezte, hogy újra szeretné kezdeni a tárgyalásokat az Egyesült Királysággal a szigetekről, amit London várhatóan elutasít.

Sir Keir Starmer szóvivője ismét hangsúlyozta: „A szuverenitás az Egyesült Királyságot illeti, és a szigetlakók önrendelkezési joga elsődleges.”

A Downing Street hozzátette, hogy a lakosság korábban „elsöprő többséggel” szavazott a brit tengerentúli területhez való tartozás mellett. A 2013-as népszavazáson a 1672 szavazásra jogosult lakos közül csak hárman nem támogatták ezt, a részvétel pedig meghaladta a 90 százalékot.

Bár az 1982-es háború az argentin erők megadásával ért véget, Argentína továbbra is igényt tart a szigetekre, amelyek az Atlanti-óceán délnyugati részén, mintegy 483 kilométerre fekszenek tőle.

A Falkland-szigetek kormánya közölte: „Teljes mértékben megbízunk az Egyesült Királyság elkötelezettségében, hogy megvédi az önrendelkezési jogunkat.”

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője ezzel szemben azt mondta, hogy Washington hivatalos álláspontja továbbra is semleges.

„Elismerjük, hogy ellentmondásos szuverenitási igények vannak Argentína és az Egyesült Királyság között” – mondta a szóvivő.

Hozzátették, hogy az Egyesült Államok elismeri a szigetcsoport „de facto brit közigazgatását”, ugyanakkor nem foglal állást a szuverenitási igények kérdésében.

Argentínában a Falkland-szigetek – vagy argentín nevükön Malvinák – továbbra is erős politikai szimbólumnak számítanak. Javier Milei elnök közösségi oldalán azt írta:

„A Malvinák argentinok voltak, azok és mindig is argentinok lesznek.”

Simon Weston ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett:

„Nincs szükség arra, hogy Milei elnök harcias retorikát használjon, mert ez csak újabb emberéletekbe kerülne.”

Közben Argentína külügyminisztere elítélte a szigetek körüli természeti erőforrások – köztük jelentős olajmezők – feltárását és kitermelését is.

Reklám