Ezen bukott el az USA–Irán iszlámábádi megállapodás

Húsz év vagy nem kell

BELFÖLD
  • 2026.04.14. - 18:11
Cikk borítókép
J.D. Vance amerikai alelnök (k), Syed Asim Munir hadseregfőnök és tábornagy (b), valamint Ishaq Dar pakisztáni külügyminiszter (j) az iszlámábádi repülőtérenAFP/Pool/Jacquelyn Martin | AFP/Pool/Jacquelyn Martin

Az Axios forrásai szerint az Egyesült Államok az iszlámábádi tárgyalásokon 20 éves moratóriumot követelt Irán urángazdagítási programjára, cserébe az iráni befagyasztott eszközök felszabadításáért és a szankciók enyhítéséért.

Teherán ezt elutasította, és a lapok szerint 10 évnél rövidebb – az NYT szerint 5 éves – időszakot ajánlott fel. A felek közötti szakadék a legfőbb akadálya annak, hogy megállapodás szülessen, írja a Kárpáthír.

A közvetlen amerikai–iráni tárgyalások első fordulója április 10–12. között zajlott Pakisztán fővárosában, J. D. Vance alelnök vezette az amerikai delegációt. A 21 órányi egyeztetés eredmény nélkül ért véget. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter azt állította, hogy az USA utolsó pillanatban változtatott a feltételeken, és ezzel meghiúsította az „egy lépésnyi távolságra lévő” megállapodást – a Főküldöttség ezt tagadta.

Az Axios és az AP szerint Pakisztán, Egyiptom és Törökország aktívan dolgoznak a folytatáson: a következő fordulót lehetőleg április 21. előtt tartanák meg, amikor lejár az érvényes tűzszünet. Az AP értesülései szerint a következő találkozó helyszíneként Iszlámábád vagy Genf jön szóba, a dátumra vonatkozóan csütörtök, április 16. merült fel – de ez egyelőre előzetes jellegű.

Az Axios által megszólaltatott amerikai tisztviselő szerint megállapodás születhet, ha Irán rugalmasabb lesz, és elfogadja, hogy az iszlámábádi javaslat a legjobb ajánlat, amit kaphat. Egy regionális forrás ugyanakkor a tárgyalásokat „bazárnak” írta le, ahol mindkét fél alkudozik. Az iráni nagykövet Pakisztánban szintén azt mondta: az iszlámábádi tárgyalások nem buktak el, csupán alapot teremtettek a diplomáciai folyamat folytatásához.

A WSJ szerint Trump egyidejűleg katonai lehetőségeket is fontolgat – köztük az iráni kikötők blokádját és légicsapásokat –, amennyiben a tárgyalások nem hoznak eredményt.

Reklám