Óraátállítás: marad vagy véget ér a hagyomány?

2026-ban is március utolsó vasárnapján, 29-én váltja fel a téli időszámítást a nyári, ekkor hajnalban 2 óráról 3 órára kell elvégezni, vagyis előbbre kell tekerni az órákat. Az óraátállítással hosszabbá válnak a nappalok, és ez az, ami miatt a világ első országaként az Egyesült Államok 1916-ban bevezette a nyári időszámítást: célja az energiatakarékosság volt az I. világháború idején. Bár Magyarország is hamar követte az amerikai példát, de a rendszer hazánkban csak időszakosan működött: több alkalommal is megszüntették, míg végül 1980-ban újra bevezették, és azóta is alkalmazzuk az óraátállítást. Minden évben kétszer tekerjük az órát: a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, míg a téli időszámítás október utolsó vasárnapjától lép életbe - írta meg az Origo.

Noha az óraátállítás bevezetésének eredeti célja az energiamegtakarítás volt, a modern technológia korában ez az előny már elenyésző.

A nyári időszámítás előnyeit eredetileg azzal indokolták, hogy az extra egy óra nappali világosság lehetőséget ad arra, hogy kevesebb mesterséges világítást használjunk: a villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik. 

Hátrányai közül az egyik legfontosabb kritika viszont mindig is az volt, hogy az óraátállítás rövid és hosszú távon is negatívan hathat az emberi szervezetre: sokan tapasztalják ugyanis, hogy nehezen alkalmazkodnak az új időrendhez, kutatások bizonyítják, hogy az óraátállítás okozta alvásritmuszavarok és stressz súlyos egészségi problémákat okozhatnak, például növelhetik a szívrohamok és a közlekedési balesetek kockázatát. 

Ráadásul az egészségi kockázatok mellett mára a rendszeres átállás eredeti gazdasági céljai is jórészt megkérdőjelezhetőek.

A LED-világítás, a hatékony fűtés és hűtés miatt a tényleges energiamegtakarítás gyakorlatilag kimutathatatlan. A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) - amely, 1949 óta gyűjti és elemzi a mindenkori fogyasztási adatokat - is rámutatott, hogy míg 2008-ban a tavaszi váltás még kb. 5 milliárd forintos megtakarítást eredményezett, addig az óraátállítással járó gazdasági előnyök az elmúlt években mindinkább elhalványultak, egyre kevésbé maradtak kimutathatók.

Vajon még meddig tekergethetjük az órát?

Az Európai Unióban az egységes szabályozást 1996-ban lépett életbe, amikor az összes tagállam elkezdte alkalmazni a nyári időszámítást, és bár az Európai Bizottság 2019-ban már javaslatot tett arra, hogy 2021-től szűnjön meg az óraátállítás,a végső döntés azóta is a tagállamok kezében van. 

Ha az uniós tagállamok képesek megállapodni, elképzelhető, hogy néhány éven belül végleg elbúcsúzhatunk az óraátállítás hagyományától. 

A kérdés azonban nem olyan egyszerű, hiszen míg a déli országok, például Olaszország vagy Spanyolország, a nyári időszámítás mellett érvelnek, mert az hosszabb nappalokat és élénkebb turizmust hoz, addig az északi államok a téli időt támogatják, mivel az jobban igazodik a természetes fényviszonyokhoz.