Olajhelyzet nyomja a tőzsdét

Az iráni háború fejleményei mozgatják a pénz- és tőkepiacokat, valamint az árupiacot is csütörtök reggel. A közel-keleti konfliktus eszkalációja megrázta a befektetőket, a gáz- és olajárak meredek emelkedéssel, az ázsiai tőzsdék eséssel reagáltak a friss fejleményekre. Európában is nagyobb mínuszokkal rajtoltak a nyugati indexek: a londoni FTSE és a frankfurti DAX is 1 százalékkal fordult le, míg  párizsi CAC 40 megúszta 0,1 százalékos csökkenéssel.

Itthon is lefelé vették az irányt a részvények. A BUX index 0,6 százalékkal 121 585 pontra ereszkedett a nyitást követő percekben.

A magyar nagypapírok közül csak a Hernádi Zsolt számára kedvező jogi döntést üdvözlő Mol tudott erősödni. Az olajtársaság papírjai 1,5 százalékkal drágultak, 3820 forintra, amiben az olajárak meredek emelkedése is közrejátszik.

• Az OTP kurzusa 0,9 százalékkal csökkent, 36 120 forintra, 
• a Richter papírjait 1,7 százalékkal ütötték lejjebb, 11 680 forintig. 
• A Magyar Telekom 1,3 százalékkal 2010 forintra esett.

A rendkívüli olajpiaci helyzet az amerikai gazdaságon is nyomot hagyhat, ennek kimenetele – a közel-keleti konfliktushoz hasonlóan – azonban bizonytalan. Mindezek miatt az amerikai jegybank nem változtatott az irányadó kamatokon szerda este, a Fed ugyanakkor magasabb inflációt, stabil munkanélküliséget, valamint idén mindössze egyetlen kamatcsökkentést vetített előre.

A mai nap politikai fronton is erősnek ígérkezik, délelőtt 10 órától ugyanis kormányinfót tartanak, Brüsszelben pedig uniós csúcsra gyűlnek össze a tagállami vezetők.

A forint kisebb gyengüléssel kezdte a napot a meghatározó devizákkal szemben. Az euró jegyzése 0,2 százalékkal 394,4 forintig emelkedett kilenc óráig. A dollárhoz képest 0,25 százalékkal értékelődött le a hazai fizetőeszköz, 344,6 forintig. 

A régiós pénzekkel szemben is vesztésre áll a hazai valuta. A cseh koronát 0,2 százalékkal váltják magasabb árfolyamon, a lengyel zloty pedig ugyancsak 0,2 százalékkal drágul.

A kereskedők a devizapiacon is leginkább a közel-keleti háborúra fókuszálnak, és egyre inkább tartanak attól, hogy a konfliktus elhúzódhat, ami növeli a stagfláció kockázatát – írta meg a vg.hu.