Az invázió évfordulóján az ENSZ kijelenti, hogy Ukrajnát nem lehet felosztani

A Közgyűlés, amely többször is támogatta Ukrajnát, 107 igen, 12 nem és 51 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot - írja a Reuters.

A jogilag nem kötelező erejű, de politikai súlyú határozatot Oroszország inváziójának negyedik évfordulóján az Ukrajnával való szolidaritás próbájának tekintették. A szavazás eredménye szerint Oroszország, Fehéroroszország és Szudán ellenezte a határozatot, míg Kína és az Egyesült Államok tartózkodott.

Tammy Bruce, az Egyesült Államok ENSZ-képviselőhelyettese magyarázta az Egyesült Államok tartózkodását, mondván, hogy bár Washington üdvözölte az azonnali tűzszünetre való felhívást, a határozat olyan megfogalmazásokat tartalmazott, amelyek elterelik a figyelmet a folyamatban lévő tárgyalásokról, „ahelyett, hogy támogatnák a tartós békéhez vezető diplomáciai lehetőségek teljes körű megvitatását”.

A 15 tagú ENSZ Biztonsági Tanács a háború alatt patthelyzetben volt, és nem tudott lépéseket tenni Ukrajna ügyében, mert Oroszország vétójoggal rendelkezik.

Az Ukrajnával kapcsolatos későbbi Biztonsági Tanács ülésén Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy a háború továbbra is „folt a kollektív lelkiismeretünkön”, és megismételte az azonnali tűzszünetre való felhívást.

A tanácskozáson összecsaptak az Egyesült Államok és Kína, miután Washington azzal vádolta Pekinget, hogy az orosz olaj importja és a katonai célra használható anyagok Oroszországnak történő eladása segít fenntartani Moszkva ukrajnai műveleteit.

„Kína továbbra is döntő szerepet játszik Oroszország háborús gépezetének működtetésében” – mondta Bruce a tanácsnak. „Ha Kína valóban békét akar, akkor haladéktalanul be kell szüntetnie a kettős felhasználású áruk exportját és le kell állítania az orosz olaj vásárlását.”

Fu Cong, Kína ENSZ-nagykövete azzal válaszolt, hogy az Egyesült Államokat azzal vádolta, hogy „mindenféle kifogásokat és hazugságokat” talál ki Kínáról, amelyek célja „megosztottságot és konfliktusokat teremteni”. Washingtonnak, szerinte, „abba kellene hagynia a felelősség áthárítását és a konfliktusok és háborúk szítását világszerte”.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzya szerint Európa mások erkölcsi normáinak forrásaként tünteti fel magát, miközben Ukrajnában egy „brutális, neonáci jellegű rezsimet” hozott hatalomra. A közgyűlési határozatot „egy újabb manipulációnak” nevezte, amelynek „semmi köze a valósághoz”.

Oroszország különböző okokat hozott fel a szomszédos országba történő csapatok küldésére, többek között az Ukrajna „demilitarizálásának” szükségességét és az Egyesült Államok vezette NATO-szövetség keleti terjeszkedésére való reagálást a Szovjetunió összeomlása utáni években.

Kijev és nyugati szövetségesei tagadják, hogy fenyegetést jelentenének Oroszországra, amelyet földfoglalással vádolnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra sürgette a szövetségeseket, hogy tartsák fenn támogatásukat, mivel az európai partnerek közötti megosztottság a Moszkva elleni új szankciócsomaggal kapcsolatban beárnyékolta a konfliktus kezdetének megemlékezését.

Az ENSZ-ben újabb támogatásjelként több tucat ország, köztük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada, Japán és Peru gyűlt össze, hogy elítélje Oroszország jogsértéseit a genfi Emberi Jogi Tanács ülésén.

„Amit Oroszország tett és jelenleg is tesz Ukrajnában, az minden elvvel ellentétes” – mondta Espen Barth Eide norvég külügyminiszter az ülésen.

„Az ENSZ által képviselt minden elv megsértésre kerül” – tette hozzá, és beszédét a „Dicsőség Ukrajnának!” kiáltással zárta.

Egy többnyire európai diplomataiból álló csoport szintén kivonult a genfi leszerelési konferenciáról Gennady Gatilov orosz nagykövet beszéde közben. Kint gyűltek össze, ukrajnai zászlókat tartva a kezükben és a nemzeti színekben pompázó sálakat viselve.