Az ukrán dróncsapások mély válságba sodorták az orosz olajipart

Az ukrán dróncsapások 2025 nyara óta tartó, rendszerszintű kampánya súlyos és tartós sokkot okoz az orosz olajfinomító-iparnak. A támadások következtében az orosz finomítói kapacitások több mint egyharmada áll, ami jelentős üzemanyaghiányhoz és a belső piaci árak drasztikus emelkedéséhez vezetett, miközben Kijev gazdasági és pszichológiai nyomás alá helyezi a Kremlt.
Az elmúlt héten ukrán drónok ismét sikeres csapásokat mértek orosz olajterminálokra és finomítókra, többek között a krími Feodoszijában és a baskíriai Ufában. A támadásokkal Ukrajna demonstrálta képességét, hogy mélyen az ellenséges hátországban is képes kritikus energetikai csomópontokat támadni, gazdasági és presztízsveszteséget okozva ezzel Oroszországnak.
Elemzői adatok szerint Oroszország olajfinomító kapacitásának 38-40%-a, napi mintegy 2 millió hordónyi kőolaj feldolgozása állt le. Az ország 38 nagy finomítójából az év eleje óta legalább 21-et ért találat, némelyiket többször is. A kieső termelés a belföldi piacon 20%-os benzinhiányt okozott, miközben az üzemanyagok nagykereskedelmi ára 40%-kal, a kiskereskedelmi pedig 20-30%-kal emelkedett.
A támadások hatékonyságát három szinten lehet mérni: taktikai, gazdasági és politikai. Taktikai szempontból az ukrán drónok egyre mélyebbre hatolnak orosz területeken, a frontvonaltól több mint 2000 kilométerre fekvő Tyumeny elleni csapás pedig bebizonyította, hogy Oroszország mélyhátországa is sebezhető.
Ha az orosz finomítók elleni csapások kampánya a jelenlegi intenzitással és pontossággal folytatódik, a gazdasági hatás kritikussá válik a Kreml számára.
A gazdasági hatás már most jelentős: a finomítás és az export csökkenése miatti napi veszteség meghaladja a 100 millió dollárt, ami egy teljes exporttilalom esetén napi 200-220 millió dollárra is emelkedhet. A Kreml az üzemanyag-export időszakos betiltásával és adminisztratív árszabályozással próbál reagálni, de a 2010-es években nyugati technológiával modernizált finomítók javítása a szankciók miatt nehézkes, ami hónapokra kieső kapacitásokat jelent.
Politikai szempontból az üzemanyaghiány és az áremelkedés aláássa a Kreml által sugallt stabilitás képét. Az „energetikai szuperhatalomban” a benzin a jólét szimbóluma, hiánya pedig a rendszer gyengülését jelzi, ami növeli a társadalmi elégedetlenséget, különösen az olyan érzékeny területeken, mint a Krím, ahol már jegyrendszert vezettek be az üzemanyag-értékesítésre. A hírt a ZN.UA közölte, írja a KárpátHír.
