Az ókori Egyiptom hihetetlen hosszúságú története rávilágít arra, mennyire rövid a modern történelem

Az első és utolsó fáraó időparadoxonja arra utal, hogy az ókori Egyiptom történelme olyan hosszú időt ölel fel, hogy szinte felfoghatatlan. Ha ezt összevetjük a modern történelemmel, még különösebbnek tűnik – és emiatt hívják sokan „időparadoxonnak”.
Az első fáraó: Narmer (Menész)
Az egyiptomi történelem kezdete kb. Kr. e. 3100 körül datálható, amikor Narmer (más néven Menész) egyesítette Felső- és Alsó-Egyiptomot, létrehozva az első dinasztiát.
Az utolsó fáraó: Kleopátra VII.
Kleopátra Kr. e. 51–30 között uralkodott, a Ptolemaida-dinasztia utolsó uralkodója volt.
A „paradoxon” lényege
Ha időben elhelyezzük a fáraókat:
Ez azt jelenti, hogy Kleopátra időben közelebb áll a mai korhoz, mint a piramisok építéséhez!
Ez a felismerés döbbenetes: sokan hajlamosak az egész egyiptomi történelmet „egykorúnak” látni, pedig a piramisok már ősi emlékek voltak Kleopátra idejében – ahogy nekünk ma az ókori római romok.
Miért érdekes ez?
Tanulság
Az „időparadoxon” arra emlékeztet, hogy a történelem nem egyetlen homogén korszak, hanem elképesztően hosszú időszakok egymásutánja. Az ókori Egyiptom hihetetlen hosszúságú története rávilágít arra, mennyire rövid a modern történelem: az ipari forradalom óta eltelt idő például alig több mint 250 év szinte egy szempillantás az ókori Egyiptom több évezredéhez képest.
Érdekesség
Ha idővonalat rajzolnánk:
Ez azt jelenti, hogy mi közelebb vagyunk Kleopátrához, mint Kleopátra a piramisépítőkhöz.
