A párhuzamos felfedezések és az ebből adódó viták nem újkeletűek

A párhuzamos találmányok (angolul multiple discovery vagy simultaneous invention) a tudomány- és technikatörténet egyik legizgalmasabb jelensége. Ez arra utal, amikor két vagy több feltaláló egymástól függetlenül, nagyjából egyidőben találja fel ugyanazt. Ez sokszor azt bizonyítja, hogy amikor a tudományos és technikai tudás elér egy bizonyos szintet, a felfedezések „elkerülhetetlenné” válnak.

Híres példák párhuzamos találmányokra

1. Telefon – Alexander Graham Bell és Antonio Meucci

• Meucci már 1850-es években készített egy „hangátvivő” szerkezetet, de nem volt pénze a szabadalmaztatásra.
• Bell 1876-ban kapta meg a telefont szabadalmaztató okiratot – alig néhány órával Elisha Gray bejelentése előtt.
• Az USA Kongresszusa 2002-ben hivatalosan is elismerte Meucci hozzájárulását.

2. Villanykörte – Thomas Edison és Joseph Swan

• Joseph Swan angol fizikus már 1878-ban bemutatta az első működő izzólámpát.
• Edison Amerikában tökéletesítette a szál élettartamát és a gyártási folyamatot, majd 1879-ben szabadalmaztatta.
• A két feltaláló végül pereskedés helyett együttműködött és közösen alapították a Edison & Swan United Electric Light Company-t.

3. Evolúció elmélete – Charles Darwin és Alfred Russel Wallace

• Darwin 20 évig dolgozott az elméleten, de nem publikálta.
• Wallace a maláj szigetvilágban függetlenül jutott ugyanarra a következtetésre és 1858-ban levelet írt Darwinnek.
• Ez ösztönözte Darwint, hogy végre megjelentesse A fajok eredete című művét 1859-ben.
• Ma mindkettőt a természetes szelekció elméletének társszerzőjeként tartják számon.

4. Logaritmus és kalkulus

• A logaritmus felfedezését John Napier és Joost Bürgi is körülbelül egyszerre végezte el (17. század eleje).
• A kalkulus (differenciál- és integrálszámítás) kidolgozását Isaac Newton és Gottfried Wilhelm Leibniz szinte párhuzamosan végezte. Később heves vita bontakozott ki, ki volt az első.

5. Repülés

• A Wright fivérek 1903-as repülését szokták a modern repülés kezdetének tekinteni, de ekkor Európában több mérnök (pl. Alberto Santos-Dumont, Traian Vuia) is hasonló kísérleteket végzett.
• Ez jól mutatja, hogy a technológia világszerte érett volt a repülés megvalósítására.

Miért fordul elő ennyiszer?

A tudósok szerint több tényező miatt történnek párhuzamos találmányok:

• Kumulatív tudás: amikor a tudomány elér egy bizonyos szintet, a következő lépés logikus.
• Globális problémák: ha a társadalomnak hasonló szükségletei vannak (pl. gyors kommunikáció, világítás), sokan próbálnak megoldást találni.
• Verseny és információáramlás: a feltalálók gyakran ismerik egymás munkáit, így inspirálják egymást, még ha nem is közvetlenül.
• A spirituális világ a kollektív tudat elmélettel magyarázza

Filozófiai és tudománytörténeti jelentőség

A párhuzamos felfedezések azt sugallják, hogy az innováció nem mindig egyetlen zseni munkája, hanem a kor szellemének (zeitgeist) terméke. Ha az egyik feltaláló nem született volna meg, nagy eséllyel néhány év múlva más megoldotta volna ugyanazt a problémát.

Érdekesség

Az ismert fizikus, Robert K. Merton és később Jared Diamond is írt arról, hogy a „magányos zseni” mítosza túlzás. A történelem tele van példákkal, amikor több ember szinte egyszerre találta fel a rádiót, a színes fotót vagy a DNS szerkezetének modelljét.