Így válhat a sugárzás a sejtek üzemanyagává

Az ionizáló sugárzás halálos a legtöbb szárazföldi élőlény számára. Elpusztítja a sejteket, károsítja a DNS-t és leállítja az anyagcserét. De nem mindenkinek. Néhány mikroszkopikus élőlény nemcsak túléli, de szó szerint táplálkozik a sugárzással.
Földalatti élet pokoli körülmények között
Majdnem 3 km-rel lejjebb, a dél-afrikai Mponeng bányákban – sötétben, oxigén és szerves anyagok nélkül – virágzik a Desulforudis audaxviator baktérium. Radioaktív vízben, uránt, tóriumot és kálium-40-et tartalmazó kőzetek repedéseiben élnek. Ahol az élet lehetetlennek tűnne, a baktériumok egyetlen fajból álló ökoszisztémát építettek ki.
A titkuk a radiolízis. Ez a képességük arra, hogy a víz és más anyagok – hidrogén, szulfátok, szén, nitrogén – bomlásának energiáját használják fel. A sugárzás alatti túléléshez a baktériumok biofilmekben rejtőznek, és olyan enzimeket választanak ki, amelyek semlegesítik a sugárzást.
Megtörténhetne valami hasonló más bolygókon is?
Az asztrobiológusok szerint, ha ilyen lények élnek a Földön, akkor miért ne létezhetnének a Naprendszer más égitestein is? Különösen ott, ahol óceánok rejtőznek a felszín alatt.
Az Egyesült Államok, Kolumbia és az Egyesült Arab Emírségek kutatói három jelöltet vizsgáltak: a Marsot, az Európát (a Jupiter egyik holdját) és az Enceladust (a Szaturnusz egyik holdját). A kozmikus sugarak több méter mélyre is behatolhatnak ezekbe a égitestekbe, ami azt jelenti, hogy energiaforrásként szolgálhatnak.
Hol keressünk földönkívüli "extremofileket"?
Új koncepció: radiolitikus lakható zóna
A tudósok a lakhatóság fogalmának kiterjesztését javasolják. Eddig azt hitték, hogy az élet csak a bolygó felszínén folyékony víz található zónában lehetséges. Most egy új definíciót vezetnek be: Radiolitikus lakható zóna (RHZ) - a felszín alatti terület, ahol a sugárzás biztosítja az élethez szükséges energiát.
