A Föld energiaegyensúlyának felgyorsulása komoly következményekkel járhat

A műholdak fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás megfigyelésében

KRÓNIKA
  • 2025.07.10. - 08:49
Cikk borítókép
Képünkön a Föld és Hold illusztrációként látható. A Föld a harmadik bolygó a Naptól számítva, átmérője 12 765 kilométerAFP/Science Photo Library/NLA/Science Photo Libra/Nemes Laszlo | AFP/Science Photo Library/NLA/Science Photo Libra/Nemes Laszlo

A Föld felszínén felhalmozódó hő mennyisége ma már több mint kétszerese annak, amit az éghajlati modellek előre jeleznek, ami rávilágít a számításainkban és a légköri folyamatok megértésében rejlő lehetséges hiányosságokra. 

Az alapvető probléma a bolygó energiaegyensúlyhiánya – az eltérés a légkörbe jutó napenergia mennyisége és a világűrbe visszavert napenergia mennyisége között. A növekvő üvegházhatású gázkibocsátás egyre több hőt csapdába ejt, ami súlyosbítja az egyensúlyhiányt.

Az éghajlati modellek ezt a számot a légkör széntartalmának figyelembevételével számítják ki. A 21. század elején az energiaegyensúlyhiány körülbelül 0,6 W/m² volt, 2023-ra pedig 1,8 W/m²-re nőtt, ami jelentősen magasabb a vártnál. Ez az eltérés megkérdőjelezi a meglévő modellek pontosságát. A növekvő egyensúlyhiány a Föld és az óceánok hőmérsékletének még gyorsabb emelkedéséhez vezet.

Sürgős kutatásokra van szükség e különbség okainak megértéséhez és hatékony intézkedések kidolgozásához. A műholdak fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás megfigyelésében. 2027-től azonban a CERES missziót egyetlen Libera műhold váltja fel, így kevés a hibalehetőség. A műholdak bármilyen meghibásodása komoly adathiányhoz vezethet, veszélyeztetve az emberiség azon képességét, hogy hatékonyan reagáljon az éghajlati válságra - írta meg a Gismeteo.

Reklám