Már 25 fok felett nőhet a halálozás kockázata

A hőguta már rövid idő alatt kialakulhat, ezért nem szabad félvállról venni a hőséget.

Hőségben a test erei kitágulnak, ezáltal csökken a vérnyomás, amit a szív fokozott munkával próbál ellensúlyozni. Ennek következménye lehet például a lábdagadás vagy a viszkető bőrkiütés. Az izzadás ugyan segíti a hőleadást, de só- és folyadékvesztéssel jár, ami felboríthatja a szervezet egyensúlyát. 

Ha nem pótoljuk a folyadékot, könnyen hőkimerülés jelentkezhet, ami szédüléssel, hányingerrel, fejfájással és izomgörccsel is járhat. Súlyos esetben a vérnyomás annyira leeshet, hogy szívinfarktus veszélye is fennáll. 

Az emberi szervezet 37 °C körüli maghőmérsékletet próbál tartani. A melegben a bőrhöz irányuló fokozott véráramlás és az izzadás segíti a hűtést. Azonban ha túl magas a hőmérséklet, vagy a páratartalom gátolja az izzadság elpárolgását, a test túlmelegedhet.

Ez különösen veszélyes lehet az idősekre és a betegekre nézve. A hőguta egy életveszélyes állapot, ami akár fél órán belül kialakulhat. Ha valakinél hőkimerülés jelentkezik, azonnal hűvös helyre kell vinni, meg kell itatni, és hűteni kell a testét. Ha az állapot fél órán belül nem javul, hőguta alakulhat ki, ami sürgős orvosi beavatkozást igényel. A testhőmérséklet ilyenkor 40 °C fölé is emelkedhet, az érintett elveszítheti eszméletét, sőt, görcsrohamai is lehetnek.

A kutatások szerint a legtöbb haláleset nem a legforróbb napokon, hanem a nyár elején következik be, amikor a szervezet még nem alkalmazkodott az extrém meleghez. A kockázat már 25–26 °C felett is érezhetően nő. 

Mit tehetünk?

• Árnyékoljuk be a lakást.
• Igyunk sok vizet, kerüljük az alkoholt.
• Maradjunk hűvös helyen 11 és 15 óra között.
• Használjunk naptejet, kalapot, kerüljük a megerőltető mozgást.
• Soha ne hagyjunk gyereket vagy háziállatot autóban!
• Vízparton is legyünk körültekintőek: figyeljük a figyelmeztetéseket.