A vékonybélrák okai, tünetei és kezelése

A vékonybél a tápcsatorna része, a táplálékot szállítja a gyomor és a vastagbél között. Feladata a táplálék megemésztése és felszívása az elfogyasztott ételekből, továbbá olyan hormonokat is termel, amelyek segítik az emésztést. A vékonybél olyan sejteket is tartalmaz, amelyek a szájon át a szervezetbe jutó baktériumok és vírusok ellen veszik fel a harcot.

A vékonybéldaganatok leggyakoribb tünetei az alábbiak:

• hasi fájdalom, görcsök,
• tapintható hasi csomó,
• sárgaság,
• kimerültség,
• hányinger, hányás,
• indokolatlan fogyás,
• vér a székletben,
• vízszerű hasmenés,
• a bőr hirtelen kipirosodása.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben nem megmagyarázható emésztőszervrendszeri tünetei vannak, melyek régóta nem múlnak el, vagy éppen nagyon gyorsan fejlődtek ki, forduljon a háziorvosához. Háziorvosa az általános betegvizsgálatot követően szakrendelésre utalhatja tovább, ahol az alapos kivizsgálás megtörténik.

A gyomrot a vastagbéllel összekötő vékonybélnek három része van: a patkóbél (duodenum), az éhbél (jejunum) és a csípőbél (ileum). Rosszindulatú daganat leggyakrabban a patkóbélben alakul ki. A vékonybélben többféle sejt is megtalálható, ezek mindegyikéből kifejlődhet daganat.

Patkóbéldaganatok

A patkóbél a vékonybél első, a gyomrot követően elhelyezkedő, patkó alakuló szegmense. A gyomorból idekerül a táplálék, melynek emésztése a duodenum és a hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek segítségével folytatódik. A patkóbél sokféle sejtet tartalmaz, ezért az innen kiinduló daganatok is különfélék lehetnek.

• Adenocarcinoma: az enzimeket termelő, a bél belső falát bélelő mirigysejtek daganata, a vékonybéldaganatok nagyjából harmada tartozik ide.

• Karcinoid daganatok: lassan növekvő neuroendokrin daganatok, amelyek a bélben található idegsejtekből vagy a hormontermelésben résztvevő sejtekből alakulnak ki. A gyomor-bélrendszerből kiindulva a szervezet egyéb részeire is átterjedhetnek.

• Limfóma: a gyomor-béltraktus immunsejtjeiből kiinduló daganat, a legtöbb esetben non-Hodgkin-limfóma jelenik meg a vékonybélben.

• Szarkóma: lágyrészekből (izmokból, vérerekből) kiinduló daganat, a gyomor-béltraktus leggyakoribb szarkómája a gasztrointesztinális sztromális tumor (GIST). A GIST a vékonybél falában található speciális idegsejtekből indul ki, kifejezetten ritka betegség. A leiomioszarkóma a simaizomsejtekből indul. Szintén ritka, bár a gyermekkori daganatos betegségek között gyakori.

Éhbél- és csípőbéldaganatok

Az éhbél a patkóbelet követően elhelyezkedő vékonybélszakasz, ahol a táplákék további emésztése és a tápanyagok felszívása zajlik. A táplálék az éhbelet elhagyva a vékonybél utolsó szakaszába, a csípőbélbe kerül.

A patkóbélhez hasonlóan az alábbi daganattípusok jelenhetnek meg az éhbélben és a csípőbélben:

• adenocarcinoma,
• karcinoid daganat,
• limfóma,
• gasztrointesztinális sztromális tumor (GIST),
• leiomioszarkóma.

Meckel-divertikulum

A Meckel-divertikulum a gyomor-bélrendszeri traktus leggyakoribb veleszületett rendellenessége, a népesség 2-3%-ában fordul elő, a vékonybél alsó szakaszán elhelyezkedő bélfal-kiboltosulás, a köldökzsinór maradványa. A divertikulum mind gyomor-, mind pedig hasnyálmirigy-eredetű sejteket tartalmazhat; a gyomoreredetű sejtek gyomorsavat termelhetnek, és a divertikulum kifekélyesedését és vérzését okozhatják. Sok esetben tünetmentes, amennyiben mégis tüneteket okoz, sebészi eltávolítása szükséges.

A Meckel-divertikulumban is kialakulhatnak daganatos elváltozások, melyek a divertikulumot alkotó sokféle sejtből való kiindulás alapján az alábbi típusúak lehetnek:

• karcinoid tumor,
• leiomioszarkóma,
• adenocarcinoma,
• gasztrointesztinális sztromális tumor (GIST),
• egyéb, ritka tumorok: limfóma, melanóma, hasnyálmirigyrák, intraduktális papilláris mucinózus neoplázia.

A vékonybéldaganatok kiváltó okai

A vékonybéldaganatok kialakulásában szerepe van az örökölt tényezőknek (Lynch-szindróma, Familiáris adenomatosus polipózis és Peutz–Jeghers-szindróma). Más bélbetegségek – például a Crohn-betegség és a cöliákia – is hajlamosíthatnak a vékonybéldaganatok kialakulására. A legyengült immunrendszer (HIV-fertőzés, szervátültetés után immunrendszert gyengítő gyógyszer szedése) szintén rizikótényező. Az alkoholfogyasztás, a feldolgozott élelmiszerekben, húsban, cukorban gazdag, rostszegény étkezés is növelheti az előfordulás valószínűségét.

A vékonybéldaganatok lehetséges szövődményei

A rosszindulatú daganat áttétet adhat más szervekre, illetve a vékonybéldaganat megjelenése növeli más daganatfajták kialakulásának valószínűségét (vastagbél-, végbél-, méhtest- és petefészekrák).

A vékonybéldaganatok diagnosztizálása

A vékonybéldaganatok diagnosztizálása nem egyszerű feladat. Endoszkópos vizsgálattal a bél belső felülete vizsgálható, és szövetminta vételére (biopszia) is lehetőség van. Ezen kívül képalkotó vizsgálatok (MR, CT, PET-CT) nyújtanak további információt a daganat kiterjedéséről és az esetleges áttétekről.

A vékonybéldaganatok kezelése

A kezelés során általában műtéti úton eltávolítják az érintett bélszakaszt és a daganatot, valamint a környező nyirokcsomókat. Egyes esetekben ileosztóma kialakítására lehet szükség. A kezelés e mellett kemoterápiát és sugárterápiát is magában foglalhat, valamint egyes esetekben immunterápiára is sor kerülhet.

A vékonybéldaganatok megelőzése

Jelenleg nem teljesen tisztázott, hogy mi segíthet csökkenteni a vékonybélrák kialakulásának kockázatát.

Ha általában véve szeretné csökkenteni a daganatok kialakulásának rizikóját:

• kövessen tápanyagban és rostokban gazdag étrendet, mozogjon rendszeresen,
• csökkentse vagy hagyjon fel teljesen az alkoholfogyasztással,
• tartsa egészséges tartományban a testsúlyát,
• ne dohányozzon,
• emésztőszervi betegségek esetén járjon rendszeresen orvosi kontrollra.