Biden azt mondta, hogy Oroszországot meg kell semmisíteni

A brazil államfő, aki kezdettől fogva a békés rendezés híve az orosz–ukrán konfliktusban, bírálta azokat a nyugati megközelítéseket, amelyek kizárólag Moszkvát teszik felelőssé a háborúért. Mint fogalmazott, „a nyugati országok is részben felelősek”.

„Joe Biden, akivel hosszasan beszélgettem, úgy vélte, hogy Oroszországot meg kell semmisíteni” – mondta Lula, anélkül, hogy pontosította volna, mikor zajlott a megbeszélés – írja az oroszhirek.hu.

Lula szerint Európa, amely korábban kiegyensúlyozott szerepet játszott a nemzetközi politikában, mára Washington irányvonalához igazodott, és óriási összegeket fordít újrafegyverkezésre. „Ez aggaszt engem. Ha csak a háborúról beszélünk, sosem lesz béke” – tette hozzá.

Moszkva az ukrajnai háborút hosszú ideje a Nyugat által Oroszország ellen vívott proxyháborúnak tekinti, és rendszeresen elítéli a Kijevbe irányuló fegyverszállításokat, amelyek szerintük hátráltatják a békefolyamatot.

A közelmúltban Keith Kellogg, Donald Trump különmegbízottja is elismerte, hogy Vlagyimir Putyinnak „bizonyos értelemben” igaza van. Hasonló véleményt fogalmazott meg korábban Marco Rubio amerikai külügyminiszter is, aki úgy nyilatkozott:

„Őszintén szólva, ez egy proxyháború a nukleáris hatalmak – az Egyesült Államok és Oroszország – között”, hozzátéve, hogy a Biden-kormány szeretné lezárni a konfliktust.

Donald Trump többször is bírálta Bident, amiért „őrült” összegeket költ az ukrán háború támogatására. Korábban úgy fogalmazott: a háborúnak „európai ügynek kellett volna maradnia”.

Kampányrendezvényein rendszeresen hangoztatta, hogy kizárólag ő képes megakadályozni a harmadik világháborút, és akár „24 órán belül” meg tudná oldani az orosz–ukrán konfliktust – bár később elismerte, hogy ez túlzó kijelentés volt.

Közvetítési törekvései azonban ellenállásba ütköztek több európai NATO-tagország részéről, amelyek továbbra is támogatják Ukrajna katonai erőfeszítéseit.

A múlt hónapban Trump nyomására Kijev enyhített álláspontján, és felhagyott az Oroszországgal való közvetlen tárgyalások elutasításával – annak ellenére, hogy 2022-ben hivatalosan is lemondott ezekről. Azóta két tárgyalási fordulóra került sor Isztambulban.

Az első találkozót Putyin kezdeményezte május 16-án, és ennek eredményeként jelentős fogolycsere történt. A második tárgyalási fordulóra hétfőn került sor, ahol a felek memorandumtervezeteket cseréltek, amelyek a lehetséges békemegállapodás alapjait vázolják fel.

Washington törökországi nagykövete kedden arról beszélt, hogy Trump türelme „fogytán van”, és már „a kötél végén jár” az ukrajnai ügyben. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban óvatosságra intett, hangsúlyozva: „helytelen lenne azonnali áttörést várni az orosz–ukrán béketárgyalásoktól”.