Közel háromezer éves maja komplexumot fedeztek fel

Szentélyeket, piramisokat és egy egyedülálló csatornarendszert tártak fel

BELFÖLD
  • 2025.05.30. - 19:51
Cikk borítókép
A Nohoch Mul piramis, a Yucatán-félsziget legmagasabb, és a világ második legmagasabb maja piramisa a Coba régészeti lelőhely belsejébenAFP/NurPhoto/Artur Widak | AFP/NurPhoto/Artur Widak

Régészek egy közel háromezer éves maja komplexum maradványaira bukkantak Guatemalában, szentélyeket, piramisokat és egy egyedülálló csatornarendszert tárva fel, amelyek további fényt deríthetnek az ősi civilizációra – jelentette be csütörtökön az ország kulturális minisztere.

A minisztérium közleménye szerint a komplexumot három lelőhelyen – Los Abuelosban, Petnalban és Cambrayalban – fedezték fel az észak-guatemalai Petén régióban található jelentős Uaxactún maja lelőhely közelében.

A maja civilizáció Kr. e. 2000 körül alakult ki, és Kr. u. 400 és 900 között érte el csúcspontját, főként a mai Mexikó és Guatemala területén. Fénykorában az emberek templomokat, utakat, piramisokat és más emlékműveket építettek, valamint összetett írás-, matematikai és csillagászati ​​rendszereket fejlesztettek ki.

A Los Abuelos, ami spanyolul „Nagyszülőket” jelent, Uaxactúntól körülbelül 21 kilométerre fekszik, és nevét a lelőhelyen talált két emberszerű sziklaalakról kapta, amelyekről úgy vélik, hogy egy „ős párt” képviselnek – közölte a minisztérium.

Ezek az adatok, számos szentéllyel együtt, arra utalnak, hogy a maja rituálék fontos helyszíne volt – mondta Luis Rodrigo Carrillo, Guatemala kulturális és sportminiszter-helyettese a megállapításokat ismertető sajtótájékoztatón, számol be a CNN.

„Itt található a régió egyik legfontosabb rituális központja, nevezetes szentélyekkel, amelyek segítenek újraértékelni a maja történelemről alkotott ismereteinket” – közölte a minisztérium a felfedezést bejelentő videóban.

Los Abuelostól keletre fekszik Petnal, mely egy 33 méter magas piramisnak ad otthont. Csúcsán két fennmaradt szoba található, melyeket különféle szimbolikus ábrázolásokat bemutató falfestmények díszítenek – mondta Carrillo.

A minisztérium közlése szerint Cambrayalban, Los Abuelostól mintegy 4,8 kilométerre a tudósok egy palota belsejében „egyedi” vízcsatornákat is azonosítottak, ami figyelemre méltó felfedezésnek számít.

„Ezek a lelőhelyek egy korábban ismeretlen városi háromszöget alkotnak, amelynek létezéséről eddig nem tudtunk… Ezek az új régészeti felfedezések a maja kultúra nagyságának tanúbizonyságát jelentik, amelyet ma az egész világgal megismertetünk” – közölte a minisztérium.

A leleteket guatemalai és szlovák régészek, nemzetközi szakértők közreműködésével, az Uaxactúni Regionális Régészeti Projekt (PARU) keretében, a pozsonyi Comenius Egyetem támogatásával tették – közölték a hatóságok.

Bár ritka, az új maja lelőhelyek felfedezése mégis időnként megtörténik az új kutatásoknak és a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően.

Áprilisban régészek egy rejtélyes, 1700 éves, emberi maradványokat tartalmazó oltárt fedeztek fel a közeli ősi Tikal városában, Uaxactúntól körülbelül 23 kilométerre délre. Bár egy romos maja városban fedezték fel, a régészek úgy vélik, hogy nem maják díszítették, hanem több száz kilométerre Teotihuacanban képzett művészek alkotása.

Az utóbbi években a tudósok lézeres térképezési technológia segítségével új lelőhelyeket is felfedeztek, feltárva a maja városok, települések és falvak összekapcsolódását.

Reklám