Napokon belül a Földnek csapódhat egy szovjet űrszonda

Pokoli sebességgel közelít

BELFÖLD
  • 2025.05.05. - 17:49
Cikk borítókép
Illusztráció egy nagy aszteroida Földdel való ütközéséről a mexikói Yucatán-félszigeten. A feltételezések szerint ez a becsapódás vezetett a dinoszauruszok pusztulásához mintegy 65 millió évvel ezelőttAFP/Science Photo Library/MGA/Science Photo Libra/Mark Garlick | AFP/Science Photo Library/MGA/Science Photo Libra/Mark Garlick

Újra visszatérhet és óriási sebességgel a Földnek csapódhat a több mint ötven éve útnak indított Kosmos 482. A szovjet űrszonda várhatóan május közepén léphet a légkörbe – írja az Origo.

Egy 1972-ben indított szovjet űrszonda, a Kosmos 482 hamarosan visszatérhet a Földre: a legfrissebb előrejelzések szerint legkorábban május 10-én csapódhat be. Az eszközt eredetileg a Vénusz feltérképezésére szánták, ám meghibásodás miatt soha nem hagyta el a Föld körüli pályát, és azóta is egy elnyúlt, elliptikus pályán kering bolygónk körül.

A Kosmos 482 az ambiciózus Venyera-program része volt, melynek keretében a Szovjetunió 1961 és 1984 között számos űrszondát küldött a Naprendszer második bolygójához. Ezen küldetések során több mérföldkövet is teljesítettek: a Venyera–3 elsőként érte el a Vénuszt, a Venyera–7 pedig végrehajtotta az első sikeres leszállást is, sőt, adatokat küldött a felszínről. A Venyera-9 volt az első, amely panorámaképet készített a Vénusz felszínéről.

A Kosmos 482 viszont nem volt ilyen sikeres. Bár kezdetben sikerült Föld körüli pályára állnia, egy meghibásodott hajtómű miatt nem tudott elindulni a Vénusz felé, és így a Föld gravitációs mezejében rekedt. Az űrszonda négy részre szakadt: ezek közül kettő rövid időn belül megsemmisült, míg a másik kettő – köztük a leszállóegység – egy magasabb, elnyújtott pályára került.

A leszállóegység eredetileg úgy készült, hogy kibírja a Vénusz rendkívül sűrű és forró légkörét – vagyis jó eséllyel túléli majd a földi atmoszférán való áthaladást is. Bár mérete viszonylag kicsi, egy ilyen tárgy becsapódása akár egy kisebb meteoritéhoz hasonlítható.

A jelenlegi számítások szerint a szovjet űrszonda bárhol földet érhet az északi vagy déli féltekén, de a legvalószínűbb, hogy az óceánba zuhan. A pontos helyszín és időpont azonban még változhat, mivel a naptevékenység is befolyásolja az űreszköz pályáját.

Reklám