A betegség, amely tízből nyolc nőt érint

Az enyhébb korlefolyást mutató eseteket is figyelembe véve Magyarországon tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű íny- vagy fogágybetegségben, ami megegyezik a nemzetközi adatokkal is.

A változókorban lévő nőknél az ösztrogénszint csökkenése növeli a fogágybetegség kockázatát, különösen azoknál, akiknél genetikai vagy egyéb hajlamosító tényezők, például csontritkulás, vagyis oszteoporózis áll fenn – hívja fel a figyelmet Dobos Andrea, a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikájának tanársegédje.

Megjegyezte, a fogágybetegség súlyos, nagyszámú fog elvesztéséhez vezető típusa világszerte a lakosság mintegy 40 százalékát érinti. Az enyhébb korlefolyást mutató eseteket is figyelembe véve

 Magyarországon tízből nyolc felnőtt szenved valamilyen szintű íny- vagy fogágybetegségben, ami megegyezik a nemzetközi adatokkal is. 

A népbetegségnek számító krónikus, azaz hosszú évek, évtizedek alatt kialakuló gyulladásos folyamat az ínyt, a fogakat rögzítő csontot és kötőszövetet érinti, ezáltal a szájüreg egészségére is komoly hatással van – írta meg a Magyar Nemzet.

A tünetekkel kapcsolatban kifejtette, a betegség kezdetben ínyvérzéssel és kellemetlen lehelettel jelentkezik, előrehaladott állapotban pedig a fogak meglazulásához, később azok elvesztéséhez vezethet, mivel kezelés nélkül a gyulladás a mélyebb szövetekre is átterjedhet.

A Semmelweis Egyetem szakembere arra is figyelmeztetett, a fogágybetegség növelheti a cukorbetegség vagy akár a szív- és érrendszeri megbetegedések lefolyásának súlyosságát is, továbbá összefüggésben állhat a koraszülések és az alacsony születési súly gyakoribb előfordulásával. A változókorban lévő nők a menopauza során bekövetkező hormonális változások miatt jobban ki vannak téve a betegség kockázatának, mint a férfiak vagy a 45 év alatti nők.

Az ösztrogénszint csökkenése a menopauza idején többek között az állcsontok anyagcseréjére is kihat, ilyenkor bakteriális fertőzés esetén a csontlebomlás felgyorsul, az új csontszövet képződése pedig lassul – mondja Dobos Andrea, majd hozzáteszi, a hormonális okok miatt kialakult csontritkulás a fogágybetegségek lefolyását is meggyorsíthatja.

A szakember kifejti, azokban az esetekben, amikor mindkét betegség fennáll, fontos volna a kezelőorvosok közötti kommunikáció a csontritkulás gyógyszeres kezelésének megkezdését megelőzően, ugyanis a biszfoszfonát hatóanyagú gyógyszerek lassítják ugyan a csont lebomlását, de a regenerációs képességét is csökkentik.

Ez egyes fogászati beavatkozások esetében – például fogeltávolításnál, szájsebészeti, parodontológiai műtétnél – akár súlyos komplikációkhoz is vezethetnek.

Ezért az, aki az oszteoporózis kezelésére biszfoszfonát vagy más, a csontanyagcserét lassító (antireszorptív) hatású gyógyszert szed (általában szájon át hetente egyszer, vagy intravénásan néhány havonta), kezelés előtt mindenképpen tájékoztassa erről fogorvosát – mutat rá a szakember.

Dobos Andrea hangsúlyozza, hogy a fogágybetegség a leghatékonyabban:

• a megfelelő otthoni szájhigiéné kialakításával és fenntartásával;
• a fogorvosi rendelőben végzett rendszeres ultrahangos fogkőleszedéssel előzhető meg;
• de a fogkefe és a fogkrém mellett ajánlott a fogselyem, fogköztisztító kefék használata is. 

A rendszeres fogorvosi vizsgálatok és az időben felállított diagnózist követő célzott parodontológiai műtéti kezelések hozzájárulhatnak a fogak és a fogágy egészségének megőrzéséhez, még változókorban is. Az egészséges táplálkozás, a megfelelő D-vitamin-bevitel pedig támogatják a csontok egészségét – összegzett a Semmelweis Egyetem szakembere.