Megfejtették, miért nehéz párt találni a fiataloknak

A pártalálás egyre több embernek okoz nehézséget

BELFÖLD
  • 2025.04.21. - 13:51
Cikk borítókép
Képünk illusztrációMichael Nguyen / NurPhoto / NurPhoto via AFP | Michael Nguyen / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Az, hogy kiből válik incel és kiből nem, számos tényezőtől függ – írja a hazipatika.com.

Azokat a fiatal férfiakat, akik szeretnének kapcsolatot kialakítani, de nem sikerül nekik, inceleknek (involuntary celibate, azaz önkéntelen cölibátusban élőknek) nevezik, az érintett nőket pedig femceleknek. Egy közelmúltban megjelent tanulmány arra kereste a választ, hogy mi állhat a jelenség mögött. A kutatók 17 olyan tulajdonságot vizsgáltak meg, amelyek összefüggésben állhatnak azzal, hogy ki lesz incel és ki nem:

  • pártalálásra tett erőfeszítés, 
  • szexuális képességek, 
  • önértékelés, 
  • saját bevallás szerint mennyire tartják magukat érdemesnek a pártalálásra, 
  • flörtölési képesség, 
  • annak a felismerése, hogy a másik romantikus érdeklődést mutat irántuk, 
  • félénkség, 
  • válogatósság, 
  • BMI (testtömegindex), 
  • saját magukat mennyire tartják vonzónak, 
  • számos személyiségjegy (extraverzió, neuroticizmus, kedvesség, lelkiismeretesség és tapasztalatokra való nyitottság), 
  • szexuális orientáció
  • és gyermekek egy korábbi kapcsolatból.

A legfontosabb megállapításokat a Psychology Today foglalta össze. Nem meglepő módon azok a nők és férfiak, akiknek nem ment a flörtölés, nagyobb valószínűséggel maradtak pár nélkül. Azok a nők, akik válogatósabbak, nagyobb valószínűséggel maradtak szinglik: és minél inkább válogattak, annál később találtak párt. Az is kiderült a tanulmányból, hogy azok a nők, akik kedvesek és lelkiismeretesek voltak, nagyobb valószínűséggel éltek kapcsolatban vagy házasságban, mint azok, akikre ezek a tulajdonságok nem voltak jellemzők.

A férfiak esetében az incel-státusz egyik legfontosabb előrejelzője az volt, hogy mennyi energiát fordítottak a pártalálásra. Mivel a nők általában válogatósabbak, ezért a férfiaknak erőfeszítéseket kell tenniük ahhoz, hogy meggyőzzék őket az erényeikről. Ehhez hozzájön az a kulturális elvárás, hogy a férfi tegye meg az első lépést. Tehát azok a férfiak, akik aktívan kezdeményeznek, nagyobb valószínűséggel érnek el sikereket ezen a téren.

A koronavírus is rontott a helyzeten. A pandémia ugyanis negatív hatással volt a fiatalok kedvességére és lelkiismeretére, a neurocitizmusuk ellenben emelkedett. Ezek a folyamatok pedig hatással vannak a párkapcsolatokra is.

Azok, akikre kevésbé jellemző a kedvesség, a neurocitizmusuk pedig erős, több párkapcsolati nehézséggel küzdenek és nagyobb valószínűséggel szakítanak. A neurocitizmus ugyanis nem vonzó tulajdonság a másik nem számára. Akikre ez, valamint az alacsony önbecsülés jellemző, nagy valószínűséggel érzik magukat kevésnek, nagy az önbizalomhiányuk, és megrémíti őket a gondolat, hogy valakinél kezdeményezzenek, így nem tudnak párt találni.

A nők magas neurocitizmus esetén jóval kritikusabban szemlélik a világot, ezért nagyobb valószínűséggel utasítanak vissza férfiakat. Azok, akik kevésbé lelkiismeretesek, valószínűleg kevesebb energiát fordítanak a megjelenésükre, illetve a szociális készségeik fejlesztésére. Márpedig a tanulmány szerint a lelkiismeretesség összefügg a jó flörtölési képességekkel.

Reklám