A szívultrahang-vizsgálat menete és jelentősége

Pontos képet ad a szívüregek és a szívbillentyűk aktuális állapotáról, az esetleges szívbetegségekről. A vizsgálat egészséges és beteg pácienseknél is alkalmazható, fájdalommentes, nem igényel előkészületet, veszélytelen, ezért korlátlan számban megismételhető.

A szívultrahang használati területe

Az ultrahangkészülék magas frekvenciájú, emberi fül számára nem hallható hanghullámokat bocsát ki, amelyek eljutnak a szívig. Az innen visszaverődő hullámokat érzékeli a vizsgálófej, amelyből a számítógép képet készít, és megjeleníti a monitoron.

A szívultrahang során láthatóvá válik a szív szerkezeti felépítése és működése, így vizsgálhatóvá válik többek között:

• a szív mérete és alaki jellemzői,
• a főütőér (aorta) esetleges elváltozásai,
• a szívüregek és szívbillentyűk működése,
• a vér áramlása,
• a szívburokban lévő folyadék,
• a szívben lévő tumor, vérrög vagy egyéb elváltozás,
• a szívizomfal állapota (megfelelő-e a rugalmassága),
• a szív pumpálási ereje.

Mikor forduljon orvoshoz?

A szív- és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribb halálozási okok közé sorolhatók, ezért az alábbi panaszok esetén sürgősen forduljon kardiológushoz:

• a szokásosnál erősebb, heves szívdobogásérzés,
• légszomj,
• lábdagadás,
• mellkasi fájdalom, szívtáji nyomás,
• bizonytalan eredetű mellkasi panaszok,
• szédülés, gyengeség, eszméletvesztés,
• magas vagy alacsony vérnyomás.

Megelőző jelleggel, kardiológus szakorvos javaslata szerint javasolt lehet szívultrahangot végezniük az alábbi, kiemelt kockázati csoportba tartozóknak:

• koronavírus-fertőzés után,
• mozgásszegény életmód,
• tartós stresszhelyzet,
• túlsúly,
• dohányzás,
• magas vérnyomás,
• cukorbetegség,
• a családban már előfordult szívinfarktus vagy hirtelen szívhalál,
• emelkedett vérzsírszint,
• aktív sporttevékenység.

A szívultrahang fajtái

A szív ultrahangvizsgálatának több módszere használatos attól függően, hogy milyen információra van szükség a diagnosztizálás során:

• hagyományos szívultrahang: a vizsgálatot mellkasfalon keresztül végzik (néha előfordulhat, hogy a tüdő vagy a bordák kitakarják a képet, ilyenkor a vénákba kontrasztanyagot injekcióznak);
• nyelőcsöves szívultrahang: részletesebb kép készítésére alkalmas, a torok érzéstelenítése után egy hajlékony csövet (benne az ultrahangfejjel) eresztenek le a nyelőcsövön;
• Doppler-szívultrahang: hagyományos és nyelőcsöves ultrahang esetében is alkalmazhatják a szívben átfolyó vér és a szívben lévő verőerek problémáinak vizsgálatára (a vér áramlási sebességét színárnyalatok különböztetik meg);
• stressz-szívultrahang: egyes szívbetegségek (pl. koszorúér-betegségek) tünetei csak fizikai aktivitás során jelentkeznek, ezért az ultrahangvizsgálatot futópad (vagy szobakerékpár) használata előtt, közben és után is elvégzik. Ha valaki nem képes futni vagy biciklizni, gyógyszerrel váltják ki a fokozott szívdobogást.

A szívultrahang-vizsgálat menete

Hagyományos szívultrahang-vizsgálat esetén szabaddá kell tennie a mellkast, majd hanyatt kell feküdnie a vizsgálóasztalon. Az orvos egy zselés anyaggal bekeni a vizsgálófejet, majd azt a mellkas bőrére helyezi, és előre-hátra mozgatja. Az orvos megkérheti a beteget, hogy feküdjön az oldalára, így más szögből is megvizsgálhatja a szívét.

Nyelőcsöves szívultrahang-vizsgálat előtt négy órával már nem lehet enni. Vénán keresztül bódítószert kap a beteg, a torkát pedig helyileg érzéstelenítik. A felsőruházatot le kell vennie, és a bal oldalára feküdnie a vizsgálóasztalon. A vizsgálat során a betegnek egy csövet kell lenyelnie, ez tartalmazza a vizsgálófejet. A vizsgálat egy kicsit kellemetlen, 15–30 percig tart. A vizsgálat után két órával ehet, ihat, kocsit azonban csak fél nap múlva vezethet.

A szívultrahang-vizsgálat szövődményei

A hagyományos szívultrahangnak nincsenek kockázatai, teljesen biztonságos. A nyelőcsöves ultrahangvizsgálat esetén a torok rövid ideig fájhat, illetve ritkán előfordulhat, hogy a vizsgálócső kis sebet ejt a torok belső részén. Stressz-szívultrahang során – a mozgás vagy a gyógyszer miatt – felléphet rendszertelen szívdobogás.

Ha a szívultrahang-vizsgálati eredménye jó, a páciens azonnal visszatérhet a megszokott életvitelhez. Ha az eredmény nem kielégítő, további vizsgálatokra és kezelésekre lehet szükség.

Szívultrahang-vizsgálat magzati korban

A magzati szívultrahang-vizsgálat célja a veleszületett szívhibák kiszűrése a méhen belül. A vizsgálatot a hasfalon keresztül, speciálisan erre kifejlesztett ultrahangvizsgáló fejjel végzik: több metszési síkból 3D-ben rekonstruálják a szívet, így az összetett szívhibák döntő hányada felismerhető.

A vizsgálat különösen ajánlott az alábbi esetekben:

• szívhiba vagy ritmuszavar gyanúja,
• túl sok vagy túl kevés magzatvíz,
• a szívburokban, mellüregben folyadék található,
• vastag nyaki redő, egyéb szervfejlődési rendellenesség,
• a családban (szülőknél, előző gyermeknél) előfordult veleszületett szívprobléma,
• anyai cukorbetegség, kötőszöveti vagy autoimmun betegség,
• az anya a magzatra ártalmas gyógyszereket szedett (pl. epilepszia miatt),
• az anya vírusfertőzésen esett át,
• ikerterhesség,
• mesterséges megtermékenyítés,
• kromoszóma-rendellenesség gyanúja,
• 37 év feletti anyai életkor.

A kötelező magzati szűrvizsgálatokon túli, célzott vizsgálatok elvégzéséről minden esetben az orvos dönt a fentiek alapján.